Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-29
17 Közben a Smer vezetője kampánykörútja keretében kijelentette: „Bár az MKP politikailag megszállta az ország magyarok lakta területeit, és azt gondolja, egyedüli legitimációja van arra, hogy képviselje érdekeiket, pártunk szociális, gazdasági programjával meg tudja szólítani a magyar választópolgárokat is.” Mint arról a pozsonyi Új Szó napilap beszámolt, Fico biztos a parlamenti választások megnyerésében, és egy középtől balra álló kormány felállítását tervezi. vissza Boc: Románia nem etnikai gyakorlótér Magyar Nemzet 2006. április 29. Szerző: Rostás Szabolcs Románia eleget fog tenni az ez irányú európai követelményekn ek, ám semmiképpen nem kíván gyakorlótérré válni a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolása terén – szögezte le tegnap Emil Boc, a kormányon lévő román Demokrata Párt elnöke az Európai Néppárt küldöttségével folytatott bukaresti tárgyalása után. A pártveze tő Gál Kinga fideszes EPképviselő nyilatkozatára reagált, aki nagyon fontosnak nevezte, hogy Románia EUintegrációja a többségi lakossághoz hasonlóan a területén élő kisebbségeknek is hasznára váljék. Az EU – román vegyes bizottság alelnöke közölte, az orsz ág 2007. január elsejei csatlakozása immár nem kérdés, Bukarestnek azonban teljesíteni kell az Európai Bizottság előtt a kisebbségi jogok szavatolása terén tett vállalásait, utalva például a kisebbségi törvénytervezet elfogadásának stagnálására. Eközben Ma rkó Béla RMDSZelnök tegnap enyhén bírálta a fideszes EPképviselők állítását, miszerint Romániában nem létezik törvényes keret a kisebbségvédelemre. Hozzátette: határozottan ellenzi, hogy a kisebbségek gondjainak megoldását bárki a csatlakozás feltételéül szabja. vissza Érkezés a pokolba - Ezüstország rabjai – Magyar szórványélet és beolvadás Argentínában (2.) Magyar Nemzet 2006. április 29. Szerző: Varga Attila Az Iguazuvízesés nevét (Nagy víz) a guarani indiánoktól k apta. A zuhatag eredetileg Paraguayhoz tartozott, de a paraguayiak 1870es leverése után a győztes Argentína és Brazília osztozott meg rajta. Az Iguazu a világ egyik legnagyobb és legszebb, 70 méter magasságból, összességében 2500 méter hosszan alázúduló v ízesése. (A Niagara 59 méterről esik alá, a délafrikai Viktória zuhatag pedig több száz méterről.) A dzsungel sűrűjéből tör elő a vízáradat. Argentin oldalon nehéz szállást találnunk. Néhol szállodák „csontvázait” látjuk, a gazdasági válság idején becsődö lt vállalkozások maradványai ezek. Kétnapos itttartózkodásunk során bejárjuk a vízesés ösvényeit argentin és brazil oldalon is. Az elővigyázatosság nem árt a bankjegyautomatáknál és az éttermekben. A határon emberölésért körözött emberek arcképei figyelm eztetnek a veszélyre. Amúgy egyetlen útikönyv sem tanácsolja, hogy Brazíliában éjszaka vezessünk, mert életveszélyes az út menti portyázók miatt. Argentínában folytatjuk utunkat visszafelé Resistenciáig, majd onnét a Chaco tartományban található 40 ezer la kosú Villa Angeláig. Negyvenöt fokban és kilencvenöt százalékos páratartalomban megtett út után érkezünk meg hajnali egykor a Villa Angelai Bariloche Hotelba. A recepciós e késői óra ellenére is tárcsázza Vajda urat, az itteni magyar ház vezetőjét, aki a hotelba érkezvén a helyi étterembe invitál minket. A szállásra visszatérve a telefonkönyvet böngészem. Találni itt Bálint, Balla, Barabás családnevet, Fodort, Horváthot, Kádárt, Kázmért, aztán Kocs Juanát, Kocskovszky Bélát, Kovachot, Kovásznay Maríát, Mát yási Emmát, s Nagy Estebanból már három is van. Sok a Pajor s a Papp: Miguel, Juan és María, de itt él Pastor Cecilia, Paulovich Liliana, Szabo Júlia, Szoke Rosalinda, Ujfalusi Jorge és Jose is. Villa Angelában a magyarok első csoportját 1924ben egy argentin társaság, a Chaquena S. A. telepítette le saját földjére gyapottermesztésre. A társaság kiuzsorázta a nincstelen embereket, akik erre felmondták a szerződést, és megpróbáltak saját erőből bol dogulni – írja Balázs Dénes útikönyvíró. A magyarok családonként 40 – 50 hold földet béreltek, s gyapotot vetettek. Ha az időjárás kedvező volt, jó termésük volt, s bővítették házukat. „A magyar ranchok a legszebbek és legtisztábbak Chacóban – írta egy korab eli újság. – Fehérre meszelt ház, kis virágoskert, fészer, baromfiudvar és gémeskút: ez a magyar porta.” Az első telepeseket erdélyiek, felvidékiek és bánátiak követték. Közös összefogással iskolát építettek, magyar tanítót alkalmaztak, de az argentin ható ságok nem engedték sokáig az iskola működtetését, a hivatalos politika ugyanis a kis nemzetiségek mielőbbi asszimilálását szorgalmazta. Másnap a magyar klubba kalauzolnak minket. Megtudjuk, hogy a magyar klub épületét esküvőkre, ünnepségekre és családi ren dezvényekre is kiadják, mert ez fontos bevétele a klubnak. Évente disznóölést rendeznek, a magyaros hurkának és kolbásznak ugyanis nagy a keletje, a városlakók még a vágás napján megveszik tőlük a disznótoros termékeket. Kolbászból 250 – 300 kilót, hurkából pedig csaknem 100 kilót adnak el. Vajda István elnök vezet körbe az épületben, Fodor József bácsi is
