Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-29
16 Csak attól meneküljünk meg, hogy a külügyben sertepertélő amatőrö knél jobb szellemi képességekkel és kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkező bűnözők üssék fel a tanyájukat Magyarországon. Akik pontosan tudják, hová és milyen céllal érkeztek. A helyzet aggasztó, mert jelenleg boldogboldogtalan, iráni álbirkózó és k i tudja, miféle emberek kaphatnak magyar vízumot. Mi lesz ennek a vége? vissza Közös tanácskozás – 85 év után - A május végi szelmenci ünnepségre meghívják azokat, akik segítették az átkelő megnyitásának ügyét Új Szó 200 6. április 29. A tanácskozásra azért itt került sor, mert a mindössze 200 lakosú Kisszelmenc közigazgatásilag a jóval nagyobb lélekszámú Palágykomoróchoz tartozik. Illár József, a két település polgármestere a határátkelőnél üdvözölte a Szlovákiából é rkező küldöttség tagjait, akik – ha nem is gyorsan, de – nagyobb nehézségek nélkül keltek át a december végén megnyitott kishatáron. Ezután mintegy három kilométeres séta következett, ugyanis Ukrajnában viszonylag ritkán közlekednek autóbuszok, és a szelme nci átkelőt a személygépkocsival utazók köztudottan nem használhatják. A Palágykomorócon megtartott tanácskozás elején Illár József néhány mondatban mutatta be az ukrajnai településeket. A tájékoztatóból megtudhattuk, a községben kilencosztályos magyar a lapiskola működik, amelyben 110 diák tanul. A helyi óvodát jelenleg 16 gyermek látogatja. Palágyon és Kisszelmencen kevés a munkalehetőség, az emberek zöme a háztáji gazdaságokban dolgozik. A faluban nincs se vezetékes ivóvíz, se csatornahálózat, ám a hatá rnyitás óta a közúthálózatot és a települések közvilágítását felújították. Illár tájékoztatása szerint az utábbi hónapokban a határ menti település gyors fejlődésnek indult, több kereskedés nyílt, s az eddig üresen álló házak is szinte kivétel nélkül gaz dára találtak. Tóth Lajos, Nagyszelmenc polgármestere szintén bemutatta a faluját, s a még megvalósulásra váró tervekről is beszélt. Nagyszelmenc első embere – aki egyébként a közös önkormányzati ülést kezdeményezte – emlékeztetett arra is, hogy a két tele pülés elöljárói utoljára 85 éve, 1921. május 27én tanácskoztak együtt. Tóth Lajos ezután felkérte a kisszelmencieket, hogy a május 27én és 28án tartandó ünnepélyes határnyitáson minél nagyobb számban vegyenek részt, s a lehetőségeikhez mérten támogassák a kezdeményezést. A határátkelő „megismételt” megnyitására azért van szükség, mert a decemberi átadáson az idő rövidsége miatt sokan nem vehettek részt. Egy újbóli, nagyszabású ünnepségsorozat megszervezése már akkor szóba került, s ehhez Csáky Pál minisz terelnökhelyettes 150 ezer korona támogatást ajánlott fel. Most a szelmenciek mindenkit meg szeretnének hívni a rendezvényre, akinek kisebbnagyobb érdeme volt abban, hogy a hatvan évig kettészakított községek közötti átkelő megnyílhatott. A tanácskozáson Kis- és Nagyszelmenc elöljárói együttműködési nyilatkozatott írtak alá, valamint döntés született arról, hogy a két község főutcáit a jövőben Komlóssy Józsefről nevezik majd el. Az Európa Tanács magyar parlamenti küldöttsége kisebbségi szakértőjének ugyan is elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a múlt év decemberében végre felszámolták Európa utolsó „vasfüggönyét”. Gátló tényező a vízumkényszer Illár József, Kisszelmenc polgármestere lapunknak elmondta, a közeljövőben szeretnék elérni, hogy legaláb b a határ melletti települések lakói ingyenesen utazhassanak Szlovákiába. A jelenlegi vízumkényszer miatt ugyanis a szelmenci átkelő egyelőre nem tölti be valódi szerepét, hiszen Ukrajnából hetente alig néhányan kelnek át itt a határon. vissza Ficót zavarják a magyar iskolák? Magyar Nemzet 2006. április 29. Szerző: Pataky István Megszüntetné a nemzetiségi iskolák önállóságát, és azokat a szlovák tannyelvű intézmények kihelyezett tagozataiként működtetné a június 17én es edékes szlovákiai parlamenti választás megnyerésére legesélyesebbnek tűnő párt, a Smer – a Hídlap írása szerint ezt javasolja a Robert Fico által vezetett párttal szoros kapcsolatot ápoló szakszervezeti tömörülés. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) politiku sai ugyanakkor elképzelhetetlennek tartják, hogy bármilyen módon csorbuljon a magyar iskolák önállósága.
