Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-01
4 lapunknak Polgár Viktor külügyi szóvivő. Hozzátette: Nincs két egyforma eset Európában, ám a spanyolországi fejlemény mások számára is tanulsá gos. Jelzi, hogy kellő egyetértés és akarat esetén lehet közelíteni az érdekeket a többség és a kisebbség között. vissza Kárpátaljai voksolás: ketten is kevesen Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. április 1. Az ukrajn ai helyhatósági választáson indult egyik magyar párt, a Kovács Miklós vezette Kárpátaljai Magyar Kulturális SzövetségUkrajnai Magyar Párt (KMKSZUMP) biztosan bejutott a megyei önkormányzatba, 3,35 százalékkal (mintegy húszezer szavazattal), így az öt bef utó párt egyike a megyei listán. A vele szemben indult Gajdos István vezette Ukrajnai Magyar Demokrata SzövetségUkrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDSZ- UMDP) az első szavazatszámlálás szerint a háromszázalékos küszöb alatt maradt, de tegnap egy újraszámolá skor kiderült: lehet, hogy mégis elérte a három százalékot, és bejutott. Ha egyedül a KMKSZUMP jut be a megyei tanácsba, akkor a töredékszavazatok arányos újraelosztásának köszönhetően akár hathét százalékot is elérhet. Ungvár városi tanácsába az eddig iek szerint egyik magyar párt sem jutott be, így másfél évtizede először önkormányzati képviselők nélkül marad a kárpátaljai megyeszékhely magyarsága. Gajdos viszont megnyerte a polgármesterválasztást Beregszászon, tegnap át is vette kinevezését. Végleges eredmények a jövő hét elején várhatók. A magyar nemzetiségű szavazók részvételi aránya az eddigi adatok szerint meglehetősen alacsony volt. Kérdés, hogy a két rivális magyar párt együttműködike, ahogy ígéri - eddig ez szinte sohasem sikerült. vissza Műbalhé van Mikola körül - - véli Németh Zsolt, aki szerint az MSZP osztja meg a határon túliakat Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. április 1. A letelepedés nélküli állampolgárság lehetősége és az autonómia jelente né a legjobb nemzetpolitikai megoldást - nyilatkozta lapunknak Németh Zsolt. A Fidesz külügyi kabinetjének vezetője szerint nem szabadna ideológiai alapon megosztani a határon túli magyar szervezeteket. - De az is megosztó, ahogy Mikola István "bedobta" a kampányba a határon túli magyarok anyaországi választójogát, több választási győzelmet vizionálva ezzel. Ez volna a Fidesz valódi álláspontja? - A Fidesz programjában nem szerepel a határon túli magyaroknak adandó szavazati jog, amelyet egyébiránt ők n em igényelnek, különben is kétharmados törvény lenne. Szerepel viszont a letelepedés nélküli, egyéni kérelemre megkapható állampolgárság. Igazából a Fidesz kormányfőhelyettes jelöltje elleni műbalhé azt próbálja leplezni, hogy az MSZP a státustörvény és a népszavazás után immár harmadszor próbálja felhasználni a határon túliakat, hogy az itthoniakban félelmet gerjesszen. Ellentétben azzal a vállalással is, hogy a határon túliakat nem vonjuk be a kampányba. A magyar állampolgárság kiterjesztése egyöntetű i génye a határon túliaknak. Vannak olyan közösségek, amelyek számára az anyaországgal való kapcsolattartáshoz nincs jobb mód, az anyaországnak az uniós határvédelemhez történő csatlakozása miatt. A minap Kárpátalján úgy fogalmaztak, hogy ha Budapest nem tal ál megoldást, akkor a kárpátaljai magyarok egy olyan szobában találják magukat, amelynek ajtaján belülről nincs kilincs. A nemzeti vízum, amely egyébként drága luxusvízum, nem széles körű megoldás sem nekik, sem a vajdaságiak számára. Szét kell tehát válas ztani az állampolgársághoz, illetve a magyarországi lakóhelyhez fűződő jogokat. Az ehhez kapcsolódó jogos aggodalmakra lehet találni megoldást. A világ bármely részén élő magyarok megkaphatják az állampolgárságot, csak a szomszéd államokban élők nem. Ezzel Budapest önként, mesterkélten fönntartja a trinanoni diszkriminációt. - Nagy vitakérdés az autonómia is. - Az autonómia a legfontosabb az egyéni és közösségi emberi jogokból eredve, és a közösségi jogok legfontosabb intézménye, a megmaradás fő eszköze is. Minden érintett közösség központi igénye valamilyen formában. Ha nem is mindig nevezik autonómiának, decentralizáció, magyar többségű közigazgatási egység létrehozása,
