Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-01
5 helyreállítása, nem is igényelne különösebb erőfeszítést. S ha NyugatEurópában az autonómia a megoldás az etnikai problémák kezelésére, akkor ez KözépEurópában is jár. A magyar diplomácia kiemelt feladata megteremteni, növelni ennek nemzetközi elfogadottságát, különösen az EUban, de a balkáni és a keleteurópai politikában, Ez összeur ópai kitekintésű magyar érdek. - A Fidesznek szemére vetik, hogy a határon túli szervezetek között klientúrát épít, megosztja, és a Magyar Állandó Értekezlet révén uralni próbálta őket. - Példátlan, hogy 2004 óta a kormány nem hajlandó szembesülni a ne mzetpolitikai valóságos helyzetével, ami elemi kötelessége volna, függetlenül attól, hogyan értékeljük a szerencsétlen népszavazási kezdeményezést. A MÁÉRT nagy munka árán jött létre, rendkívül fontos intézmény, és belpolitikai félelemből nem öszszehívni n agy hiba. Ami a megosztást illeti: szemmel láthatóan ma már a határon túli magyarok minden korábbinál egységesebben vetik el az elmúlt négy év kormányzati politikáját. Megosztottság a határon túli közösségek és az MSZP között van. Pedig az MSZP próbálja "á thangolni a Fideszbarát erőket", de ez például most Kárpátalján nem sikerült. Viszont a megosztási kísérlet miatt az egész közösség érdekérvényesítő képessége csökkent, Kárpátalján és Horvátországban is. Normálisan alapvető kötelesség ideológiai különbség tétel nélkül biztosítani az együttműködést a magyar kormány és a legitim határon túli szervezetek között. vissza Az igazság mindenekfelett - Pályakép: Carla del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze Népszava 2006 . április 1. Szerző: Rónay Tamás A héten ki tudja hányadszor Belgrádban járt Carla del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyész asszonya. Igaz, mostani látogatása más volt, mint a többi. A boszniai hadseregtábornok, Ratko Mladics kiadatásáról tárgy alt, akit áprilisig kellett volna kiadniuk a belgrádi hatóságoknak ahhoz, hogy SzerbiaMontenegró szorosabb kapcsolatokat építhessen ki az Európai Unióval. Del Ponte asszony nagy hatalommal rendelkezik, s jól tudják ezt Belgrádban is: tavaly márciusban ő a kadályozta meg, hogy Brüsszel megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Zágrábbal. Horvátország azóta ugyan mégiscsak megtehette az első lépést az Európai Unió felé, ám nyilvánvalóvá vált: a svájci származású hölgy szerepe szinte kulcsfontosságú abban, hogy a balkáni államok milyen gyorsan integrálódhatnak Európába. A svájci főügyész asszonyt senki sem vádolhatja azzal, hogy túlságosan barátkozós típus lenne. Egy sajtótájékoztató alkalmával a következő kérdést szegezték neki: "miként vélekedik arról, hogy a szerbek a hágai Nemzetközi Törvényszéket szerbellenesnek, a horvátok horvátellenesnek, a bosnyákok pedig bosnyákellenesnek tartják?". Del Ponte asszony erre így válaszolt: "Na látja, ez a legjobb bizonyíték arra, milyen jól végezzük a munkánkat". Krónikus önbizalomhiányban soha nem szenvedett a luganói születésű hölgy. Persze olyan munkát végez, ahol a sok "lelkizés" nem is igazán előírás: a délszláv háborúkban elkövetett rémtetteket kivizsgáló testület főügyészeként valóban túlnyomórészt keresetlen szavakk al illetik személyiségét. Igaz, megbízatása előtt svájci ügyészként sem örvendett kiemelkedő népszerűségnek, akadt, aki "irányíthatatlan bombának" nevezte, mások az "új Gestapo" egyszemélyes megtestesítőjét látták benne, míg a kevésbé színes fantáziával el látott ellenfelei úgy vélték, Del Ponte asszony tulajdonképpen a világ legősibb mesterségét folytatja. Igaz, ebbéli véleményüknek egy tömör és velős szóval adtak hangot. Del Ponte asszony sosem törekedett arra, hogy a világ legnépszerűbb személyiségei köz ött tartsák számon, sokszor hangsúlyozta, nem politikus ő, hanem ügyész, az a feladata, hogy kiderítse az igazságot, megbüntesse mindazokat, akik súlyos bűnöket követtek el. "Sosem szolgáltam senkit, csak és kizárólag a törvények szellemében cselekszem" - hangoztatja útonútfélen. Azon azért persze el lehet vitatkozni, hogy Carla del Ponte valóban mindig nemet tudotte mondani a politikusoknak. Merthogy nem sokkal azelőtt, hogy tavaly októberben az EU megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Zágrábbal, még úgy nyilatkozott: Horvátország nem működik együtt megfelelően Hágával. Aztán néhány nappal később már úgy foglalt állást, Zágráb maradéktalanul teljesíti a Nemzetközi Törvényszék minden követelését. Ausztria és Magyarország ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy ha Törökország az EU kapujába kerülhet, akkor Zágrábnak is ott a helye.