Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-01
3 A katalán parlamentben készült eredeti sz öveg menet közben is módosult. A fő kifogás az volt, hogy több pontja is ellentétes a spanyol alkotmánnyal. A másik "vádpont": az iparilag legfejlettebb tartomány, Katalónia az adózás magához vonásával, illetve önálló igazságügyi szerveivel nagymértékben g yengítené a központi államot. Az egyeztetésekben, a kompromisszumok kidolgozásában Rodríguez Zapatero szocialista kormányfő nagy szerepet vállalt. Miután ő maga is elfogadhatatlannak tartotta a baszkföldi vezető, Ibarretxe tervét (amely a Spanyolországot " szabad társulássá" kívánta változtatni Baszkföld nagymérvű önállóságához), ígéretet tett, hogy támogatni fogja az autonómiastátusok reformját. Katalónia egyébként az a tartomány - a főváros, Madrid és a turistabevételekből gazdag Baleáriszigetek mellett , amely többet fizet be a központi költségvetésbe, mint amennyit onnan visszakap. Ipari fejlettsége révén szorosabban kötődik az EUn belüli gazdasági együttműködéshez, mint Spanyolország más tartományai. A madridi képviselőházi vitában María Teresa Fe rnández de la Vega miniszterelnökhelyettes annak a véleményének adott hangot, hogy az autonómiastatútum átalakításával "jobb, türelmesebb, szolidárisabb, erősebb Spanyolország" jön létre. Mariano Rajoy, az ellenzéki Néppárt vezetője viszont időzített bomb ának, alkotmányellenesnek és a nacionalizmust erősítőnek tartja a dokumentumot. - Az állam végének kezdetén vagyunk, legalábbis annak, amelyet a spanyolok az 1978as alkotmányban az autonómiák és központ viszonyának egyensúlyaival elfogadtak - mondta. Rö vid távon a vitára alighanem az adhat választ, hogy az új légkörben sikerüle a másik történelmi és egyben erős nemzeti identitású törekvésre rendezést találni. A baszkföldi nacionalistákról és ezzel egyetemben az ETAról, a fegyveres szakadár szervezetről van szó. Talán nem véletlen, hogy az ETA tíz nappal ezelőttre időzítette egyoldalú "tartós tűzszünetét". Zapatero miniszterelnök elégedetten nyugtázta, az EU vezetői üdvözölték a fegyvernyugvás hírét. Út az önállóság felé 1931. A köztársaság alkotmány a kilátásba helyezi az autonómia lehetőségét. 1932. Elsőként Katalónia fogad el autonóm statútumot, követi 1936ban Baszkföld, s ugyanabban az évben népszavazáson Galícia is. 19361975. A Francorendszer nem engedélyezi az autonómiajogokat. 1978. Spa nyolország új alkotmánya 16 pontban rögzíti az állam területi felépítését, beleértve a nemzetiségeket, régiókat. Elismeri a "történelmi" közösségeket, így különleges státust ad Baszkföldnek és Navarrának. 1979. Elsőként elfogadják a katalán és a baszk st atútumot, amely önálló parlamentet és kormányt engedélyez. 1981ben Galícia, Andalúzia, Asztúria és Kantábria kap hasonló önkormányzati jogokat. 1983. Kialakul a 17 autonómiatartomány jelenlegi térképe, amelyet 1995ben kiegészítenek az Afrika északi pon tján lévő két spanyol felségterület, Ceuta és Melilla autonóm várossal. 2005. A központi, madridi törvényhozás elutasítja a Baszkföld önállóságának kiszélesítését célzó Ibarretxetervet. Szeptemberben a katalán parlament viszont elfogadja az 1979es stat útum reformtervét, amelyet a madridi képviselőház novemberben felvesz napirendjére megvitatásra. 2006. március 9. A képviselőház alkotmányos bizottsága áldását adja a vitákban módosított katalán szövegtervezetre. 2006. március 30. A képviselőház többsé gi szavazattal elfogadja az új katalán autonómiastatútumot. Hátravan a szenátusi voksolás, majd várhatóan júniusban népszavazást rendeznek Katalóniában. Európában példaértékű, ahogy egy központi hatalom (a madridi törvényhozás), illetve egy, a részérdeke ket képviselő entitás (Katalónia) képviselői jóakarattal megoldást találtak az autonómia bővítésére - nyilatkozta
