Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-10
10 – szavazás volt. A londoni The Independent ben is csak annyi jelent meg, hogy a külföldre utazók vigyázzanak, mert Magyarországon árvizek vannak. Voksról szó sem esett, ellentétben például az Olaszországba indulóknak szánt tanácsokkal, mert a szerkesztők szerint ott még akár tüntetés is lehet a vál asztások előtt, után, ami vagy azt jelenti, hogy sosem hallottak még Kerényi Imréről, vagy volt nekik egy tippjük, ki nyer Magyarországon. Ami egyébként a jóslatokat illeti, az ilyesmi a választásokról beszámoló lapokra – mert igen, ez a rossz hír: akadt ak ilyenek is – nem volt jellemző, semmi rizikó, inkább csak részletek a kampányról. S pont ez a baj, az összkép: egy kétségbeejtően keleteurópai, helyenként balkáni életérzést sugárzó politikusi gárda csatája, amelyről a Der Spiegel szerzőjének egyenesen a brutális jelző jutott eszébe. Nyilván körül is bástyázta apró mozzanatokkal: Watergate a Dunán, ez a címe, s szó van benne szerverfeltörésről, bombafenyegetésekről, lebensraumról, gázpisztollyal meglőtt aktivistáról – a döbbenet mégis éppúgy hiányzik, m int más nyugati lapoknál, naná, kamaszkorú demokráciáról írnak, uniósról ugyan, de kezdőről, másodrangúról, mondhatnánk, de inkább ne, áltassuk kicsit magunkat. Amúgy ilyenkor irigylem a külföldi kollégát, s átérzem az igyekezetet, hogy belepréseljen cik kébe minden ostobaságot, amit látott, az ilyen anyagokért érdemes dolgozni, tudom, megtettem jó néhányszor magam is: írtam Iliescu Romániájáról, Meciar Szlovákiájáról, Milosevic, majd Kostunica Szerbiájáról, kiváló helyekről, ahol a politikusok egyszerűen hülyének nézték az embereket, s aszerint is kampányoltak. De hogy a végére mondjak még valami jót – mármint a töretlen ír rokonszenven túl – , a gazdasági helyzetről és az ehhez kapcsolódó ígéretekről írók közül néhányan tudtak informálisan is beszélni mag yar politikusokkal, akik ekkor már elismerték: mindegy, mit mondanak, reformok lesznek, megszorítások. És ami még jobb, aki erről írt, azt sem vonta kétségbe, hogy a lakosság is tisztában van ezzel. Azt már nem kérdezték meg a megszólított emberektől, hogy miért szavaznak, ha tudják, hogy átverik őket. Végül is van egy pont, ahol a tapintat felülkerekedik az újságíró kíváncsiságán. vissza Nagy Iván Zsolt rovatvezető HNV: A kisebbségeknek részt kell venniük az alkotmány kidolgozásában! Josip Pekanović, a HNV elnöke ezt rossz jelnek minősítette, de hozzáfűzte, hogy a horvátok erről a követelésről nem mondanak le, hiszen, mint mondta, Szerbia lakosságának egynegyedét nemzeti kisebbségek alkotják, akiknek a véleménye egysze rűen nem hagyható figyelmen kívül. A HNT elnöke kijelentette, hogy a nemzetközi fórumokon is küzdeni fog ezért az álláspontért. Szavai szerint a horvát nemzeti kisebbség tagjai ellen is előfordulnak támadások, igaz nem túl nagy számban, de arra kell törek edni, hogy az ilyen jelenségek egyáltalán ne történhessenek meg. vissza S. Z. A csíki árvízkárokról tájékozódott Markó Béla [ 20060410 - 07:45:49 ] „A tavalyi és az idei árvize k nyomán bebizonyosodott, hogy a Székelyföldön kiemelkedően fontos egy árvízvédelmi rendszer kiépítése, közös árvízvédelmi stratégia átgondolása” – nyomatékosította Markó Béla miniszterelnökhelyettes, az RMDSZ elnöke a hétvégén. A miniszterelnökhelyettes t az al- és felcsíki települések polgármesterei Csíkszentimrén rövid megbeszélésen tájékoztatták a március végi árvízkárokról. Csíkszentimre, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Tusnád és Csíkmadéfalva elöljárói elmondták: a károk helyreállítása végett sürgős támogatásra lenne szükségük. Markó Béla szerint elsődleges fontosságú az árvíz által megrongált utak, hidak helyreállítása, mint mondta: reméli, mielőbb sikerül a sürgősségi alapból támogatásokat elkülöníteni Hargita megyének is. A megbeszélésen jelen lév ő Miklós Géza, a Hargita Megyei Vízgazdálkodási Hivatal vezetője a folyó- és patakmederszabályozások, gátemelések fontosságát hangsúlyozva arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a tavaly elkezdett munkálatok az idén nem folytatódnak, kárba vész a tav alyi befektetés. Az igazgató szerint Hargita megyének mintegy százmilliárd régi lejes támogatásra lenne szüksége, ám egyelőre úgy tűnik, idén alig 6,5 milliárd lej jut.
