Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-06
17 kizárólag a Kárpátmedenc ére gondolnak, a „nyugati” magyarságra, így a délamerikai magyarságra nem. Ezért is alakultak meg a 90es évek elejétől a képviseleti intézményeink (kezdetben országonként), majd ezeket összefogva 2004ben a Latinamerikai Magyar Országos Szervezetek Szöv etsége (a szervezetről bővebben a www. lamoszsz.hu honlap nyújt információt – a szerk.). Rádöbbentünk: Magyarországon alig ismerik a délamerikai magyarságot. Meg kellett kezdenünk azt az ismertető munkát, amelynek nyomán felkerülhetünk a „magyarság térké pére”. – Mondana néhány fontosabb latinamerikai magyar identitásőrző szervezetet? – A délamerikai magyar intézmények nagy része az ifjúságneveléssel foglalkozik. Ebben vezető szerepe van a Külföldi Magyar Cserkészszövetségnek. Hatékonyságát annak köszönh eti, hogy évtizedek alatt kialakított és jól bevált programmal, tartalmas célokkal rendelkezik. A cserkészszövetség olyan minőségi követelményt állít tagjaival és vezetőivel szemben, amely számos hét végi magyar iskola létrejöttét indukálta különböző város okban. Ezek közül kiemelkedik a Buenos Airesi Zrínyi Ifjúsági Kör. A magyar iskolákon kívül néptánccsoportok, óvodák is működnek. A délamerikai társadalmakban nagyon fontos szerepük van az egyházaknak és a kulturális egyesületeknek is. A mai délamerikai magyar élet igen aktív, annak ellenére, hogy a lélekszám tekintetében zsugorodás tapasztalható. Büszkék vagyunk arra, hogy hoszszabb szünet után ismét van magyar nyelvű újság: márciusban megjelent az Argentínai Magyar Hírlap; hogy tavaly év végén Magyar t ér elnevezésű parkot avattak Buenos Airesben, és 2005 februárjában a Buenos Airesi Regös Együttes tizenkét tagja kéthetes magyarországi és erdélyi turnén vett részt, kirobbanó sikerrel. – Miből tartják fenn magukat ezek a szervezetek, újságok? – A délame rikai magyarok életére jellemző, hogy nem kell magyarságuk miatt félelemben élniük, atrocitások nem érik. Ugyanakkor támogatást sem kapnak, csak saját erejükre hagyatkozhatnak, ami az ottani gazdasági helyzetet figyelembe véve néha komoly nehézségeket okoz . Nagy ellenfél a modern korunk által is indukált közömbösség. Ha kulturális szemszögből közelítjük a kérdést, a helyzetünk a moldvai csángókéhoz hasonlítható. Argentínában például harminc magyar intézmény van, ezek önerőből működnek. Tagdíjakból és adomán yokból a működési költségekre meg tudják teremteni az anyagi fedezetet, de aki ott dolgozik, az 99 százalékban társadalmi munkában teszi. Ahogy mondani szoktuk, magyarnak lenni pénzbe kerül. Az intézmények működése önerőből megoldott, de ez egy takarékláng on való működést jelent. – A Latinamerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége meghívást kapott a tragikus kimenetelű, december ötödikei népszavazás után alakult Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tanácskozására. Mennyiben jelenthet előrelépést a DélAmerikában élő magyaroknak ez a részvétel? – Ezen a fórumon sikerült két eredményt is elérnünk. Egyrészt a Kárpátmedencei politikai pártok közösen támogatják azt az elvet, hogy a nyugati magyarság legitim képviselői tagjai lehessenek a Magyar Állan dó Értekezletnek, másrészt a marosvásárhelyi egyeztetésen egyetértés volt a diaszpórában élő magyarság anyagi támogatásának szükségességében is. Ez ügyben már meg is kerestük az anyaországi pártokat, s elképzeléseink pozitív visszhangra találtak. Számos ol yan programunk, tervünk van, amely beindulhatna, ha meglenne rá a támogatás. Anélkül a diaszpórában, így a LatinAmerikában élő magyar közösség lassú halálra van ítélve. S nem is elsősorban az anyagi támogatás a fontos, hanem az az üzenet, amely ezzel páro sul. Felépülhetnek ugyanis az aktív, élő kapcsolatok a magyarországi intézményekkel, ez pedig frissítésként hatna a kint élő magyarokra. Brüsszel tárgyalt Belgráddal − Brüsszel április végéig adott újabb haladékot a szerb kormánynak Tegnap újabb tá rgyalási fordulót tartott az EU Szerbia és Montenegróval a stabilizációs és csatlakozási megállapodásról, annak ellenére, hogy még nem sikerült letartóztatni a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladicot. Brüsszel április végéig adott újabb haladékot a szer b kormánynak. A tegnapi belgrádi fordulón néhány jelentős kérdéscsoport megvitatását, köztük a vízumkényszer enyhítésére vonatkozót, egy hónappal elhalasztották. Addigra eldől ugyanis, hogy Vojislav Kostunica betartjae azt az ígéretét, melyet “úri becsüle tszavával" erősített meg az unió társulási főbiztosának, Olli Rehnnek és Carla Del Ponte hágai főügyésznek. E szerint április végéig le fogják tartóztatni és kiadják a Nemzetközi Bíróságnak a boszniai szerb haderő volt parancsnokát, a srebrenicai hóhért. A hónap végén tehát Brüsszel ismét mérlegeli, hogy folytathatjáke a párbeszédet. Belgrádi elemzők szerint az EUnak sem lenne jó a társulási folyamat felfüggesztése, mert elveszítheti a Koszovó jövőjéről folyó tárgyalásokra gyakorolt befolyását. Szerbia k étségkívül jobb pozícióba kerül e tárgyalásokon, ha Mladicot elfogják.
