Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-06
18 Közben úgy tűnik, minden kétség elhárult Slobodan Milosevic halálát illetően. A népirtással vádolt exelnök március 11én természetes halállal halt meg a hágai törvényszéki zárkában. A Hágában és Belgrádban tegnap közzétett kórboncnoki zárójelentés egyértelműen megállapítja, hogy szívroham okozta a halálát – a holland és a szerb patológusok semmilyen gyanús körülményre utaló jelet sem találtak. Milosevic a halála előtti napon arra panas zkodott, hogy meg akarják mérgezni, fia pedig továbbra is állítja, apja halálát a hágai orvosok által felírt gyógyszerek okozták, amelyek gyengítették a vérnyomáscsökkentő szerek hatását. Felesége, Mirjana Markovic pedig úgy véli, azért tették el láb alól, mert a több mint négy évig tartó eljárás alatt egyetlen vádpontot sem tudtak rábizonyítani. JGB Legyünk túl rajta! A bővítésektől félő nyugati polgárokat is talán k önnyebb azzal megnyugtatni – gondolhatják – , hogy e két ország még jó ideig nem lesz teljes jogú tag. Arról nem is beszélve, hogy bejelenthetnék: jó időre lezárult a bővítés Csak legyünk minél gyorsabban túl rajta, azután zárjuk be a kapukat! Somogyi F erenc külügyminiszter szerint leginkább ez a hangulat jellemző uniós kollégáira, amikor szóba kerül Románia és Bulgária csatlakozása. Míg tavaly, az alkotmányos alapszerződés francia és holland leszavazása után nagyon sokan úgy gondolták, hogy Bukarest és Szófia felvételét halogatni kell, ameddig csak lehet, ma már mind többen azt szeretnék, ha a téma lekerülne a napirendről. Akkor végre azzal lehetne nyugtatgatni a választókat, hogy az EU belátható időn belül már nem bővül tovább. A hangulatváltást alátám asztani látszanak azok a viták is, melyek az Európai Parlament frakcióiban folynak. Az EPben megfigyelőként jelen levő román és bolgár képviselők lobbizásának eredménye volt az Európai Néppárt múlt heti kiállása Románia 2007es csatlakozása mellett, de az Európai Szocialisták frakcióvezetőjének nyilatkozata is, amelyben a két ország felvételét sürgette. A felkészületlen országok bebocsátásában rejlő veszélyek még szóba kerülnek, de mindenki tudja, hogy legkésőbb 2008ban úgyis fel kell venni mindkét ország ot – elvégre ezt már megígérték nekik. Olli Rehn bővítési biztos az EP külügyi bizottságában hétfőn arról beszélt, hogy a bizottság – amely csak május 16án teszi közzé országértékelő jelentéseit – még nem döntötte el, javasoljae a halasztást. A két orsz ágnak még több mint egy hónapja van a bizonyításra – hangsúlyozta. A felsorolt hiányosságok – mint például a jogszabályok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos gondok, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc – lényegi orvoslására azonban ez nagyon rövid idő, legfeljebb elkötelezettségüknek adhatnak további nyomatékot. Így Rehn szavai, amelyek szerint a 2007es belépésre még mindkét országnak megvan az esélye, azt jelzik, hogy a bizottság nem készül halasztásra. A reformok felgyorsítását egy ébként tavaly óta komolyan segítette, hogy a késlekedés lehetősége valós fenyegetésnek látszott. Mindkét ország elfogadta az igazságszolgáltatási reformcsomagot, sőt Románia már megkezdte gyakorlatba ültetését, és azzal is lenyűgözte Brüsszelt, hogy eljárá s indult Ion Iliescu ellen korrupció miatt. Bulgáriában április 29én lép életbe a bíróságok függetlenségét és a bíráskodás minőségét javítani hivatott új törvény, de az alig két hete megszavazott alkotmánymódosítás segítségével máris felfüggesztették két korrupcióval vádolt képviselő mentelmi jogát. Mindezek után a halasztással sem lehetne jobban motiválni a két országot, mint ha azok már bent vannak az unióban. Romániával és Bulgáriával szemben ugyanis Brüsszelnek kemény ütőkártya van a kezében. Azokon a területeken, amelyeken nem elégedett a teljesítményükkel, átmenetileg kizárhatja őket az uniós együttműködésből, mégpedig határozatlan időre. Nem kell velük vacakolni, mint a jelenlegi tagállamokkal, amelyeket sokszor még az Európai Bíróság segítségével s em sikerül megrendszabályozni. Felvételükkor egyszerűen csak meg kell nevezni azokat a területeket, amelyeken nem élveznek a többiekkel azonos jogokat mindaddig, amíg nem felelnek meg a mércének. Sok politikus úgy véli, ha korlátozásokkal, de felvennék e k ét országot, akkor nem kellene attól tartani, hogy a halasztás miatt a románok és a bolgárok kiábrándulnának az EUból. Elvégre az unós vezetőknek már így is éppen elég fejfájást okoz, hogy egyre több polgár közönyös vagy elutasító az EUval szemben. Másré szt a bővítésektől félő polgárokat is könnyebb azzal megnyugtatni, hogy e két ország még jó ideig nem lesz teljes jogú tag. Persze a helyzet mégsem ilyen egyszerű. Hiszen itt van Horvátország, amely néhány éven belül készen állhat a belépésre. Zágráb felv ételének halogatása pedig rossz hatással lehetne a nyugatbalkáni országok stabilitására és integrációjára. Ráadásul Horvátországnak elkötelezett támogatói is vannak az EUban, élükön Magyarországgal. És akkor az igazi nehézségről, Törökország ügyéről még nem is beszéltünk. Ankara tagságától fél ugyanis a
