Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-03
23 Péntek János, a magyar nyelvészeti tanszék vezetője a feszültségek oldását, a magyar oktatók közötti bizalom helyreállítását tartotta a legfontosabbnak. Mint fogalmazott, van jelentősége annak, hogy az em ber véleményét ki kérdezi és milyen céllal, de a lényeg mégiscsak az, hogy mi a megkérdezett véleménye. A professzor hozzátette, több mint 16 év telt el a ’89es változások óta, újabb 17 év már nem áll rendelkezésre a magyar felsőoktatás megszervezésére. A tanácskozáson kiderült, hogy az oktatók többnyire fontosnak tartják a magyar karok létrehozását, de az oda vezető útról, a folyamat üteméről már megoszlanak a vélemények. Vincze Mária, a közgazdasági kar dékánhelyettese elmondta, ha a szenátus hirtelen b eleegyezne a kért magyar karok létrehozásába, mintegy ezer diákot haza kellene küldeni, mert nem lenne, aki magyarul tanítsa őket. A közgazdasági képzésben ugyanis 68 tantárgyra mindössze három, doktorátussal is rendelkező magyar tanerő jut. „Szeretnénk a magyar karokat, de nincs meg hozzá a szakmai elit, ennek a kialakításához pedig időre van szükség” – jelentette ki a dékánhelyettes. Horváth Andor taktikai hibának tartotta, hogy a BKB egy időben vetette fel a magyar karok azonnali és a Bolyai Egyetem vi sszaállításának távlati célját. „Úgy nem lehet vitatkozni az egyetem vezetésével, hogy az tudja: ha elfogadja az első követelést, azzal nem oldja meg a helyzetet, mert jön a következő” – jelentette ki a professzor. Úgy vélte, a Bolyai Egyetem visszaállítás át segítő konjunktúra már a kilencvenes évek végén lejárt, és a kérdés felvetésének végképp befellegzett azzal, hogy Markó Béla RMDSZelnök a napokban kijelentette: az RMDSZ továbbra is szükségesnek tartja az állami magyar egyetem létrehozását, de ezt nem a Babes – Bolyai szétválasztásával próbálja megvalósítani. Legitimitásviták Az már az első negyedórában kiderült, hogy a tagozati közgyűlés – nem lévén az egyetem hivatalos szerve – semmilyen kötelező érvényű döntést nem hozhat. Salat Levente rektorhelye ttes, a magyar tagozat vezetője elmondta, ennek ellenére, ha a vita konklúziói egy számára nem vállalható utat jelölnek ki, lemond a tisztségéről. „Ezt a döntést szomorúan, de megkönnyebbüléssel hozom meg” – tette hozzá. Azt is közölte azonban, hogy érez b első késztetést a folytatásra. A tagozati közgyűlés hivatalosítása egyébként a Bolyai Kezdeményező Bizottság egyik fontos célja volt az ülésen. Bodó Barna már a napirendi pontok megállapításakor javasolta, hogy a gyűlés jelöljön ki bizottságot a közgyűlés statútumának kidolgozására, és fogadja el azokat az alapelveket, amelyek alapján a dokumentumot megszövegezik. Javaslatát háromszor is elismételte, mégis elsikkadt a hozzászólások sorában. Hantz Péter BKBalelnök eredménynek tekintette, hogy az egyetem ve zetése egyre nevetségesebb megoldásokra kényszerül a magyar igény elutasításakor. A bizottság további tervei között említette, hogy bukaresti román – magyar értelmiségi fórumot szerveznek az egyetem ügyéről, májusban pedig az ENSZ elé viszik a hazai magyar f elsőoktatás kérdését. vissza Függők maradnak - Nem "arctalan tömeget" vár Udvarhelyre az SZNT Transindex.ro [2.3.2006] Szerző: BalázsiPál Előd Csalódni fognak a román és magyar szélsőségesek: a székely nagygyűlésen n em kiáltják ki a független Székelyföldet. – A székely nagygyűlésre több ezer résztvevőt, tízezres tömeget várunk, de ezt a szót mindenképpen idézőjelben kell érteni, mivel nem arctalan tömegről van szó, hanem azokról, akik arcukkal, személyiségükkel is v állalják az autonómia ügyét – fejti ki a Transindexnek Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke és szóvivője. A március 15i, székelyudvarhelyi rendezvényre elsősorban a székelyföldi településekről várják azokat, akik fontosnak tartják ott lenni, és kinyilvánítan i az autonómia iránti elkötelezettségüket. Ferencz elmondta: minden székely székről indítanak kedvezményes árú autóbuszt, ennek megszervezése a széki székely tanácsokra hárul. Kérdésünkre, hogy mit tartalmaz Csapó József kiáltványa, amely bizonyos román sz élsőségesek szerint az 1848as Tizekét pont aktualizált változata lesz, amelynek keretében „kikiáltják a független Székelyföldet”, az SZNT szóvivője leszögezte: a SZNTelnök kiáltványának szövegét a helyszínen ismerheti meg a nagyközönség és a sajtó, de az t egyértelműen cáfolta és diverziónak nevezte, hogy a függetlenség vagy az autonómia „kikiáltásáról” lenne szó.
