Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-02
16 kapcso latban.” Ugyancsak a védőhatalmi státusban hisz az Erdélyi Magyarság folyóiratban közölt írása szerint Atzél Ferenc, aki szerint Romániában 2004ben még voltak olyan bebörtönzött erdélyi magyarok, akiknek egyetlen bűnük a magyarságuk. Amúgy valódi védőha talmi helyzetre akad közeli példa, SzaúdArábia 1991ben az Öbölháború idején maga kért ilyen státust az Egyesült Államoktól, s fizetett is 50 milliárd dollárt, hogy védjék meg a hadsereg nélküli országot az iraki diktátor esetleges inváziójától. E logika mentén haladva az lenne ésszer ű, ha az EU (meg az ENSZ) fizetne a magyar kormánynak 50 milliárd eurót, hogy szükség esetén védje meg a Székelyföldet saját kormányával szemben. Na de mi lesz a partiumiakkal? vissza Kaptake pénzt a székelyek? - Elutasí tott fellebbezés MNO 2006. március 2. 0:02 Elutasította a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) Kupper András XI. kerületi fideszes országgyűlési képviselőjelölt fellebbezését, és ezzel helybenhagyta az ügyben hozott korábbi, kerületi bizottsági határozatot annak a beadványnak a kapcsán, amelyben az ellenzéki politikus az SZDSZ jogszabálysértő kampánymódszereit kifogásolta. A beadványban az szerepelt, hogy Bőhm András SZDSZes jelölt részére olyan személyek gyűjtenek ajánlószelvényeket, akik ezt díjazás ell enében végzik, holott a választási törvény és a vonatkozó OVBállásfoglalás szerint ezért tilos ellenértéket adni. Korábban közöltük, hogy az SZDSZ erdélyi magyarokat is bevetett a kampányába, amit Bőhm András és kampányfőnöke, Hardi Róbert elismert. Azt t agadták, hogy a határon túliakat díjazásban részesítették, de a lapunkban megszólaltatott két székelyföldi fiatal elmondta: fizetést kaptak a gyűjtésért. vissza Lengyeligazolvány Magyar Nemzet 2006. március 2. Lengyeliga zolvány bevezetését tervezi a külföldi állampolgárságú lengyelek számára a varsói kormány. A Rzeczpospolita című lap szerint az okmány számos könnyítést biztosít majd birtokosainak a Lengyelországba való beutazáskor és az országban tartózkodás alatt: nem l esz szükségük vízumra, s nem kell felmutatniuk az unión kívüli külföldieknek előírt minimáli pénzösszeget. vissza A szabad madarak és a „külmagyarok” - Talán mégsem a politikai helyzet változott meg, hanem a Szabad Demokra ták Szövetsége Magyar Nemzet 2006. március 2. Szerző: Szombathelyi Gyula Többnyire elég felesleges dolog pártprogramokat olvasgatni, mivel a választások után ezek úgyis elenyésznek. Nem haszontalan azonban megnézni az SZDSZ programjait a határon túli mag yarokkal kapcsolatban. „A romániai és szlovákiai magyarok által megfogalmazott kívánságlista jó része még ma is aktuális. A nacionalizmus mind Szlovákiában, mind Romániában eleven” – írja az SZDSZ 2000ben arra utalva, hogy ezeket a határon túli magyarokat ugyancsak elnyomják az utódállamok. Nézzük csak meg az 1989es, a 2000es és a 2006os SZDSZprogramot! A három vizsgált program alapján nyugodtan meg lehet kérdezni: kik is azok az SZDSZesek, és mit akarnak? Az 1989es, A rendszerváltás programja címet viselő SZDSZes program vélhetően sok magyar választópolgár szívét megdobogtatta. Itt azokra a választópolgárokra gondolok, akik felelősséget éreznek a határon túli magyar közösségek iránt. Tamás Gáspár Miklós így fogalmazott: „Magyar állampolgárságot kell biztosítani a határon túli magyar közösségek tagjai részére, illetve ezen a jogon az ő házastársaik részére is.” Tiszta, világos beszéd. Az SZDSZ tizenöt évvel megelőzte a 2004. december 5i követelést. Biztos vagyok benne, hogy az SZDSZ nem egy szavazót szerzett programjának ezzel a pontjával. December ötödike előtt ezért többen megkérdezték az SZDSZes politikusokat, hogy miért fordulnak szembe az eredeti programjukkal. A válasz erre az volt, hogy megváltozott a
