Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-02
17 politikai helyzet. Ebben a mondatban az al any a szép. Nem az SZDSZ változott meg, hanem a politikai helyzet. Hogy ez mit jelent, nem értjük. A korszakváltás programját 2000 novemberében jegyezte az SZDSZ. Ebben élesen bírálta a státustörvényt azzal, hogy az abban biztosítottak szinte már állampolg ári jogokat adnak a határon túli magyaroknak. Rossz a törvény, mert reménytelen meghatározni, hogy ki a magyar, s felébreszti a jóléti sovinizmust a magyarországiakban. Arról egy szó sincs, tíz éve miért mondtak egészen mást, de a szövegből kiolvasható, hogy ennek belpolitikai okai vannak: nem tetszik az SZDSZnek az, hogy politikai konkurenseik „csábító lehetőségekkel kápráztassák el a határon túli magyar identitású embereket”. A korszakváltás programja azonban hét oldalon ker esztül olyan ajánlatot tesz, amely olvastán a nyál összefuthat a szánkban. Normatív alapú tankönyv- és taneszköztámogatás a magyar óvodáknak és iskoláknak, számítástechnikai eszközök biztosítása ugyanezeknek. A határon túli magyar pedagógusok részére minő ségi bérpótlék, normatív támogatás az ő magyar nyelvű szakirodalmuk megvásárlásához, költségtérítéses továbbképzés, utazási kedvezmények. A diákoknak magyarországi diákigazolvány, olcsó számítógépvásárlás, a magyarországi hallgatókkal azonos doktoranduské pzés. A határon túli magyar könyvtárak normatív támogatása, a határon túli magyar televíziózás, rádiózás létrehozása, normatív támogatása. A határon túli magyarok politikamentes gazdasági támogatását vetíti elénk, pénzügyi források növelésével, piaci és jo gi ismeretek terjesztésével, garanciavállalással és egyértelmű kormányzati szerepvállalással. Ismét tiszta és világos beszéd. A magyar állam és a határon túli magyarok közötti közjogi kapcsolatot elutasítja az SZDSZ 2000ben, de a közösségek fennmaradásáho z szükséges támogatást beemeli a programjába. A 2006os választások előtt is megjelent az SZDSZ programja. „A határon túli magyarok ügye ne legyen belpolitikai csatározások tárgya. A határon túli magyar közösségek legitim követeléseit támogatjuk.” A felüle tes olvasó számára is nyilvánvaló, hogy az SZDSZ programja a határon túli magyarok ügyében összement. Önmagában az is elszomorító, hogy egy nyilvánvaló hazug jelszóval („a politikai helyzet megváltozott”) egy párt szembefordul saját eredeti programjával. I gazán bajom azonban megint csak a program alanyával van. A legitim követeléseket támogatjuk, mondja az SZDSZ saját nevét meghazudtolva. Nem akarom elhinni, hogy magyar liberális ember vagy párt úgy fogalmaz a határon túli magyarok jogaival kapcsolatban, ho gy ő dönti el, milyen jogok járnak az elnyomott közösségeknek. Talán mégsem a politikai helyzet változott meg, hanem az SZDSZ. vissza Össztűz a nagygyűlésre készülő székelyekre - Román civil szervezetek eltávolíttatnák S zékelyudvarhelyről Wass Albert nem létező szobrát Magyar Nemzet 2006. március 2. Szerző: Rostás Szabolcs A Székely Nemzeti Tanács szerint Magyarországnak védőhatalmi státust kellene gyakorolnia az autonómiára törekvő Székelyföld felett. Romániában eközbe n több fronton támadják a március 15i nagygyűlésükre készülő székelyeket, két civil szervezet például eltávolíttatná a Wass Albertnek vélt Vándor székely székelyudvarhelyi szobrát. A kolozsvári Sarmisegetuza Alapítvány tegnap felszólította Szász Jenő szé kelyudvarhelyi polgármestert, hogy legkésőbb március 15ig távolíttassa el a város központjából „a Wass Albert írót ábrázoló köztéri szobrot”. Az önmagát kereszténynacionalista szervezetként meghatározó „kulturális” alapítvány szerint az alkotás megszegi a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek, szimbólumok betiltását célzó, 2002ben született román jogszabályt, mivel a Bukarest által háborús bűnösnek nyilvánított, „tömeggyilkosságra buzdító, revizionista” írót ábrázolja. Ioan Tene, az alapítvány elnöke – aki nem más, mint a szélsőségesen magyarellenes Gheorghe Funar kolozsvári expolgármester volt munkatársa – közleményében leszögezi: a szobor súlyosan sérti az erdélyi románok érzelmeit, így az etnikai feszültségek elkerülése végett még a március 15re Székelyudvarhelyre hirdetett székely nagygyűlés előtt le kell dönteni talapzatáról. Az alapítvány szerint a szobor eltávolítása már csak azért is sürgető, mert az említett nagygyűlés szervezői Székelyföld területi autonómiájának kikiáltására készülne k. Szász Jenő ezzel szemben tegnap leszögezte: az általa irányított városban nincs Wass Albertszobor, a román szervezet valószínűleg a helyi szoborpark vándor székelyt ábrázoló alkotásának arcvonásaiban vélte felfedezni az Amerikában elhunyt írót – hamisa n. Székelyudvarhelyen 2004ben hozták létre azt a 13 alakos szoborparkot, amelyben Csaba királyfi, Szent László, Rákóczi Ferenc mellett az utóbbi 40 évben otthonát elhagyni kényszerült erdélyieknek emléket állító Vándor székely büsztje is megtalálható. Néh ány nappal ezelőtt különben a holokauszt romániai rémtetteit kutató Elie
