Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-16
45 sorstársaikat megilleti, és amit a román nemzet 1918. december 1jén, a gyulafehérvári nagy nemzetgyűlésen ünnepélyesen megígért a részükre. A közvetlen demokrácia lehetőségével élve, békés módon, békés üzene tet kívánnak küldeni a nagyvilágnak: a romániai magyarság a többségi nemzettel egyenlő méltósággal élhető életet akar élni szülőföldjén. A közösségi érdekérvényesítés ezen méltóságteljes módja különösen becsülendő egy olyan korban – vélte – , amikor a világ egyre több pontján a párbeszédet kizáró erőszak válik az érdekek érvényesítésének eszközévé. Szász Jenő a Székelyföldön immár szállóigévé vált köszönéssel búcsúzott, egészséget és autonómiát kívánva a résztvevőknek. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kifejtette: a székelység önrendelkezésére azért is szükség van, mert egy erőteljes belső anyaország támaszt adhat a megmaradásban a végeken, szórványban élő magyarok számára is. A püspök – aki az egymás iránti tisztelet jegyében román ul is köszöntötte az embereket – Márton Áron püspököt idézve elmondta: szabad emberhez és szabad néphez méltó életet kívánnak élni, mert ehhez isten adta joguk van. A püspök felszólította az RMDSZ vezetését, hogy kérjenek bocsánatot a nagygyűlés szervezőin ek címzett sértegetések miatt, és vállaljanak közösséget és párbeszédet az SZNT és az EMNT kezdeményezéseivel, közösen harcolva ki a magyarok önrendelkezési jogát. Az autonómiára azért is szükség van, mert Erdélyben tíz év alatt kétszázezer emberrel apadt a magyarok száma, és ha ez így folytatódik, elfogy a nemzet. Tőkés szerint a határmódosítás nem járható út, ezért a területért cserébe autonómia jár a magyaroknak. Az EMNT elnöke sürgette a magyar – magyar és a román – magyar párbeszédet a cél érdekében, és ar ra kérte a mindenkori magyar kormányt, hogy támogassa a határon túl élő nemzettársainak törekvéseit az önrendelkezésre. Budapest ne folytassa a Grósz Károly által, az aradi találkozón megkezdett kurzust – fejtette ki. A rendezvényen Gábor Árondíjjal tünte tték ki azoknak a településeknek a polgármestereit, akik az európai emberi jogi bírósághoz fordultak amiatt, hogy az autonómiáról szóló népszavazási kezdeményezéseiket a megyei prefektus bírósági úton semmisítette meg. Gyergyóditró és Vargyas első embere a rra kérte kollégáit, hogy ők is minél hamarabb írják ki a népszavazást. Csapó József jogász, az SZNT elnöke felolvasta a nagygyűlés kiáltványát, amelyben a résztvevők – gyerekeik és unokáik iránti történelmi felelősségük tudatában – a román államhoz, az Eu rópai Parlamenthez, az unióhoz és az ENSZhez fordulnak jogaik biztosítása érdekében. Nem akarunk kiszolgáltatottságban, alárendeltségben élni, és azonnali, demokratikus megoldásokat követelnek emberi jogaik biztosítására. Arra kérik az ország vezetését, h ogy töröljék az alkotmányból az egységes román nemzetállam kifejezést, az uniótól pedig azt várják el, hogy tegyék Románia csatlakozásának feltételéül a Székelyföld Autonóm Régió létrejöttét. Autonómiát a Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek! – ezz el a közfelkiáltással fejezték be az ünnepséget. Az SZNT elnöke a rendezvény követő sajtótájékoztatón elmondta, bízik a nagygyűlés sikerében, mert Románia demokratikus országnak mondja magát, és az unióba vágyik, a csatlakozás azt jelenti, hogy elfogadja a feltételeket. Az autonómia az egyetemes emberi j ogok része, bevett szokás Európában, ezért ez az ország sem lehet kivétel. Csapó abban bízik, hogy törvény által sikerül újraalapítani a székely régiót, ehhez pedig a csatlakozás megteremti a megfelelő jogi és politikai kereteket. Tőkés László ugyanitt elm ondta: a közeljövőben hattagú, az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség tagjaiból álló küldöttség megy Strasbourgba az erdélyi magyarok önrendelkezési jogainak biztosítása ügyében. Tegnap délután a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalban az ünnepség lezár ásaként Szász Jenő polgármester „tiszteletbeli székely” címet adott át hetvenöt anyaországi igénylőnek. vissza Németh Zsolt: Közös érdek az autonómia Magyar Nemzet 2006. március 16. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kedden Szabadkán kijelentette, hogy az utóbbi négy évben a nemzetrészek szembeállítása jellemezte a magyarországi hatalmat. Jó esélyt lát Németh Zsolt az anyaországi és a határon túli magyarság közös érdekeinek megvalósításán kívül a magyar és a szerb nemzet érdekeinek egyesítésére is. Kiemelte, hogy a Fidesz határon túli politikájának két fontos eleme van, s az egyik abban merül ki, hogy az anyaország és a határon túli magyarság, továbbá a környező országok népei közös gazdas ági érdekeket találjanak. Mint hangoztatta, ebben a szellemben született meg Orbán Viktor és Zoran Djindjics megállapodása, amelynek megvalósítását sajnálatos történelmi körülmények szakítottak meg. Németh Zsolt szerint a másik jelentős elem az autonómiák létrehozása a nemzetek közötti feszültségek csökkentése érdekében. Ahogy fontos a koszovói szerbek autonómiája, legalább annyira életbevágó a vajdasági magyarok autonómiájának megteremtése, fogalmazott a fideszes politikus.
