Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-16
46 Németh Zsolt Szabadkán azt is ki jelentette, hogy ha pártja kormányra kerül, kész újra napirendre tűzni a kettős állampolgárság kérdését. A nemzeti vízumot luxusvízumnak nevezte, mert csak azok a polgárok vehetik igénybe, akik luxuskörülmények között élnek. v issza Parkolópályán a Balkán - Belső problémái is fékezik az Európai Unió további bővítését Magyar Nemzet 2006. március 16. Szerző: György Zsombor Nem tud egyelőre az Európai Unió teljes jogú tagságot felkínálni a nyugatbalkáni térségnek – derült ki tegnap Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén. A témában Elmar Brok, a testület külügyi bizottságának elnöke készített jelentést, amelyben az érintett országok európai integritása mellett tette le voksát, fenntartva az uniós perspektívát számukra. O lyan átmeneti időszakot javasolt, amely révén a szomszédsági politikánál többet, a tagságnál kevesebbet jelentő státus valósulhatna meg. Mivel a NyugatBalkán államai sem egyenlő mértékben felkészültek, jövőbeli csatlakozásuk különböző időpontban történhet majd meg – tette hozzá jelentésében Elmar Brok. Az „invidualizálás” szükségességére hívta fel a figyelmet Olli Rehn bővítési biztos is. A képviselők többsége ugyanakkor emlékezetett, a közös alkotmány elfogadása nélkül a nizzai szerződés értelmében az uni ó taglétszáma nem lehet több 27nél. Ez azonban szemben áll azzal az ígérettel, miszerint a közösség tagja lehet mindazon ország, amelyik a szükséges feltételeknek eleget tesz. Éppen ezért tisztázni kell, hol is húzható meg az unió felvevőképessége – hangz ott el többek felszólalásában. Olli Rehn az EUkülügyminiszterek pénteki és szombati salzburgi informális találkozóján Románia és Bulgária kapcsán azt mondta, nagyon komoly erőfeszítésekre van szükség, de elviekben még mindig nem kizárt, hogy a két ország a szükséges határidőre teljesíthet minden olyan elvárást, ami a 2007es taggá válásához szükséges. vissza Elmaradt a költségvetési támogatás - Nagy az érdeklődés a Selye János Egyetem iránt · Magántőkéből épül a kollégium Magyar Nemzet 2006. március 16. Szerző: Neszméri Sándor A várakozásokat felülmúló érdeklődést váltott ki a felvidéki magyar fiatalok körében a Selye János Egyetem. A két éve működő első szlovákiai magyar állami egyetemre az eredeti elképzelések szerint évente 300350 diákot akartak felvenni – természetesen a jelentkezők számától és felkészültségétől függően – , s öt év alatt szerették volna elérni, hogy a nappali tagozatos hallgatók száma 17002000 legyen. Ezzel szemben a szám már most meghaladja a nyolc százat, s az idei évben meghirdetett szakokra eddig csaknem kilencszázan jelentkeztek. Az egyetem rektora, Albert Sándor szerint 400450 diákot vesznek majd fel, azaz a diákok száma három év alatt akár az 1300at is elérheti. A fiatalok egyetem iránti biza lma öröm, a diákok túl gyorsan növekvő létszáma azonban komoly gond az intézmény vezetői- nek. Már az idén is problémát jelentett a diákok kollégiumi elhelyezése, az új iskolai tanévben az újabb évfolyam diákjainak a jelen körülmények között nem tud szállá st biztosítani a rektorátus. Albert Sándor szerint azonban bizakodnak abban, hogy a révkomáromi városi önkormányzat rábólint az egyetem kérvényére, és engedélyezi egy új kollégium felépítését, amelyet magántőke bevonásával valósítana meg az egyetem. Mert h ogy saját forrásból képtelen az egyetem kollégiumot építeni. Sőt, Albert Sándor rektortól azt is megtudtam, hogy a fenntartási költségeket is csak nagy nehézségek, adósságok árán tudja előteremteni az egyetem. „A szlovák törvények értelmében az induló egye temek úgynevezett speciális rezsimben működnek. Erre azért van szükség, mert egyegy szak akkreditációjához legalább három tudományos fokozattal rendelkező tanárt kell alkalmazni, a fejkvóta alapján megítélt támogatás – vagyis a költségvetési pénz – kezdő egyetemek esetében nem elégséges. Sajnos, a mi esetünkben hiba történt az oktatási tárcánál, nem soroltak bennünket ebbe a rezsimbe, ennélfogva mintegy tizenegymillió koronával kapunk kevesebb támogatást, mint amenynyi járna.” Az egyetem természetesen kérv ényezte az átsorolást. A rektor bízik abban, hogy még a júniusi választások előtt megkapja az intézmény a mintegy hetvenmillió forintos különbözetet. Annál inkább, mert a korábbi ígéretek és politikai deklarációk ellenére a Selye János Egyetem a magyar köl tségvetésből idén egyetlen forintot sem kapott, s nincs is kilátás magyarországi támogatásra. „Többször is tárgyaltam Magyar Bálint miniszter úrral, aki egyértelműen kifejtette, hogy mivel Magyarországon most zajlik a felsőoktatás reformja, 2006ban a Sely eegyetem egyetlen fillérre se számítson” – tájékoztatott a rektor, aki elmondta: az idén Magyarországról csupán alapítványi támogatásban részesült az egyetem, de ezeket a forrásokat csak konkrét műszaki felszerelésfejlesztésre,
