Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-14
12 Ugyanakkor elismerte, hogy erősödik Montenegróban a patthelyzettől való félelem, és ennek a z az oka, hogy az Európai Unió szokatlanul szigorú feltételeket szabott a referendum lebonyolítására: a népszavazáson résztvevők legalább 55 százalékos többsége szükséges a köztársaság jogállásának megváltoztathatóságához. "Ez nem jó kísérlet, nem jó M ontenegrónak, de mindenekelőtt nem jó az európai demokrácia számára... Ez a precedens a jövőben hasonló európai helyzetekben felvetheti azt a kérdést, hogy a demokratikus többség valóban többség vagy bizonyos előírások mellett kisebbség. Ez már nem Montene gró problémája lesz, hanem a demokráciáé" - szögezte le Djukanovic. Érzékeltette, hogy amennyiben esetleg gondok támadnak a népszavazási eredmény végrehajtásában, akkor a felelősségben osztozni fognak e képlet "szerzői" is, akik állhatatosan kitartottak el képzelésük mellett. Djukanovic, a montenegrói függetlenségpárti tábor vezetője közölte, hogy a további viták helyett inkább a népszavazás előkészületeire összpontosítanak. Kiemelte, hogy Montenegró a referendum után is a lehető legjobb kapcsolatokat fo gja ápolni Szerbiával, az államiság megújítása ugyanis semmiképpen se Szerbia, illetve a szerb nép elleni érzelmekből fakad. Montenegró saját kezébe kívánja venni sorsa alakítását, mivel az elmúlt években Montenegró nagyon gyakran megrekedt az európai unió s integráció útján a belgrádi vezetők miatt, ezzel gyakorlatilag a köztársaság Szerbia túszává vált, viselte téves politikája következményeit. Mind a magyar külügyminiszter, mind a montenegrói kormányfő emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években igen gyakoriak voltak a két köztársaság vezetőinek találkozói, ami a jó és fejlődő kétoldalú kapcsolatokra utal. Somogyi Ferenc beharangozta, hogy a kapcsolatok további fejlődése érdekében Magyarország meg szeretné erősíteni nemrégiben megnyitott montenegrói di plomáciai képviseletét. Somogyi Ferenc hangsúlyozta, Magyarország abban érdekelt, hogy akadálymentesen folytatódjanak SzerbiaMontenegró stabilizációs és társulási tárgyalásai az EUval, de ennek előfeltétele a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együ ttműködés. Ezzel kapcsolatosan a magyar külügyminiszter rámutatott arra, hogy az előrelépés Szerbián múlik, a döntések halogatásának pedig az államközösség látja hátrányát. vissza Szerbiában lesz a temetés − Idegen szert t aláltak Milosevics vérében Népszabadság • Szőcs László • 2006. március 14. Öngyilkossági szándék, idegenkezűség vagy - ami a legvalószínűbb - egérút a várva várt moszkvai gyógykezelésbe. Ezért szedhette a jugoszláv exelnök a szívgyógyszereit tompító rifa mpicint. Bár a hágai boncolás előzetes eredménye szívinfarktusban jelölte meg Szlobodan Milosevics halálának okát, a kételyek nem szűnnek. A nemzetközi bíróság mára ígéri a toxikológiai vizsgálat eredményét, ám a volt jugoszláv államfőt nemrég megvizsgál ó holland toxikológus felfedte: rifampicin nevű antibiotikumot talált a vérében. Donald Uges, a Groningeni Egyetem tanára azért vizsgálta meg Milosevicset, mert a régóta szívpanaszokkal küzdő páciens vérnyomása orvosságai ellenére sem akart helyreállni. Ne m is csoda: a rifampicin tompította a gyógyszerek hatását. Mint arról beszámoltunk, Zdenko Tomanovics, a vádlott szerb ügyvédje a hét végén felfedte annak a kézzel írt levélnek a tartalmát, amelyet védence az előző nap írt az orosz kormánynak. Ebben arra panaszkodott, hogy meg akarják mérgezni, "leprásoknak és tébécéseknek való" szert szedetnek vele. Ez megfelel a rifampicin leírásának. A levélben - amelynek kézhezvételét immár Moszkva is megerősítette - ismét sürgette, hogy engedjék gyógykezelésre az oro sz fővárosba. Ennek kerékkötője Hága volt. További lehetséges magyarázat az idegen szerre az öngyilkossági szándék. Ezt azonban Uges nem tartja valószínűnek. Szerinte Milosevics Moszkvába akart menni, ahol állítólag felesége és fia is él, fivére pedig bi ztosan. A scheveningeni börtönorvosok véleménye is az, hogy Milosevics valahogy hozzájutott az idegen szerhez, s azt maga adagolta. Az egykori szerb diktátor holtteste lapzártánkkor készen állt a családnak való kiadásra. A holland külügyminisztérium mege rősítette tegnap délután, hogy ebből a célból három napra szóló beutazási vízumot adott Marko Milosevicsnek, az elhunyt fiának "emberiességi okokból". A fiú ellen 2003ban nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki hivatali visszaélések miatt. A vádakat azonban később ejtették, "s minthogy nem áll nemzetközi körözés alatt, nincs ok arra, hogy ne kapja meg a beutazási engedélyt" - mondta egy szóvivő. A család úgy döntött, a temetés Belgrád közelében lesz, ám Marko úgy nyilatkozott, Moszkvába viszik a halottat, ha a
