Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-14
13 körözés alatt álló özvegynek, Mirjana Markovicsnak nem garantálják a biztonságos részvételt a temetésen Szerbiában. A belgrádi ügyészség támogatja, hogy az elfogatóparancs feloldásával lehetővé tegyék Markovics részvételét férje temetésén. A bűnvádi e ljárást mindazonáltal nem szüntetnék meg. A bíróság ma dönt. vissza Óriási bűnöző volt, de nem óriás" Népszabadság • Füzes Oszkár • 2006. március 14. A behavazott Be lgrádban semmi jele annak, hogy gyászolnák az ország 1988 és 2000 közötti vezérét. Szlobodan Milosevics halála csak egy viszonylag kis létszámú embercsoportot késztetett sírásra és gyászolásra. Az utcán megkérdezettek kivétel nélkül vállvonogatva konstatál ják, meghalt egy ember. További firtatásra is csupán annyit hajlandóak mondani a legtöbben, hogy remélhetőleg lezárul az a korszak, amelyben Milosevics miatt Szerbia valósága és külföldi megítélése is egyaránt hatalmasat zuhant. Mira Markovics, Milosevics özvegye tegnap délben úgy nyilatkozott, bármi is le sz a boncolás hivatalos eredménye, ő tudomásul veszi. Ezzel közvetve cáfolta azokat a rémhíreket, amelyek szerint a hágai bíróság börtönében úgymond elteszik láb alól a szerb fogvatartottakat. Egy tekintélyes belgrádi nemzetközi jogásznő odáig ment, hogy s zerbellenes gyilkológépnek minősítse a bíróságot. A hágai bíróság egyik, egyébként szerb szóvivője ismétlődően közli: a törvényszék nem felelős Milosevics haláláért. Az özvegy békés gesztusa föltehetően azt is célozza, hogy elérje: hazatérhessen a férje temetésére. Az Oroszországban élő Markovics és fia ellen ugyanis letartóztatási parancs van Szerbiában. Noha a Milosevics házaspár két volt pártja, a szocialista párt és az ún. Egyesült Jugoszláv Baloldal hivatalosan kérte, Borisz Tadics szerb államfő elut asította, hogy elnöki kegyelemmel megszüntesse vagy felfüggessze az özvegy és a fiú elleni eljárást. Az is valószínűtlen, hogy a szerb vezért a nemzet óriásainak panteonjában temessék el. Ahogy egy diákszervezet vezetője fogalmazott: "Milosevics óriási tra gédiákat okozott, óriási bűnöző volt, de nem volt óriás". A politikai osztály is láthatóan szeretné mihamarabb túltenni magát az egész történeten. Belgrád központjában még mindig több romos épület és betört ablak emlékeztet a NATO 1999es bombázásaira. É s általában is romokban hever az ország gazdasága, ami azonban látszólag nem tükröződik a jól öltözött és életvidámnak tűnő belgrádiak életmódján. A szórakozóhelyek a hét végén és tegnap is teli voltak, és e sorok íróját meglehetősen vidáman invitálták egyegy újabb pohár pálinkára - azzal a feltétellel, ha nem "cseszegeti" őket Miloseviccsel. Annyi biztos: a nagyhatalmak továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Szerbia adja ki Hágának a két boszniai háborús főbűnöst, Radovan Karadzsicsot és Ratko Mladicsot. Noha szerb részről sokan azt remélik, hogy Milosevics halála miatt a hágai törvényszék fontossága elhalványul, és csökken a Belgrádra nehezedő nyomás, ennek egyelőre nem látszanak jelei. Ellenkezőleg: a külvilág inkább sajnálja, hogy Milosevics pere nem ju tott el a jogerős ítéletig. Egyébiránt sok szerb szerint Európa még mindig nagyon messze van tőlük. A nap igazi botránya most az, hogy állítólag csaltak a közönség szavazatainak összeszámlálásakor egy nagy jelentőségű voksolásban. Ki kellett volna válasz tani az Európai Dalfesztiválon részt vevő szerb vagy montenegrói együttest. A szétválni készülő államszövetség tagjaiból álló közös zsűri azonban ebben sem tudott megegyezni. Nagy a nyomás Belgrádon Magyarország saját érdekében is segíti Szerbiát, hogy teljesíteni tudja az euroatlanti felzárkózás feltételeit - hangsúlyozta Somogyi Ferenc tegnap Belgrádban. A magyar külügyminiszter találkozott Vojiszlav Kostunica szerb kormányfővel, Borisz Tadics szerb államfővel és Vuk Draskoviccsal, Szerbia és Monteneg ró külügyminiszterével. Somogyi értékelte, hogy jelentősen mérséklődtek a vajdasági magyarok elleni atrocitások. Kérte, hogy a szerbiai privatizációban részt vevő magyar cégek korrekt elbírálásban részesüljenek. Draskovics sajtóértekezletén elpanaszolta: n agyon nagy a Szerbiára nehezedő nyomás, és ez felidézi annak veszélyét, hogy ismét felülkerekednek azok az erők, amelyek nyomorba és elszigeteltségbe taszították az országot. Kérte, hogy legalább a NATObékepartnerségbe vegyék fel Szerbiát, előfeltételek n élkül. A Népszabadság kérdésére - miért
