Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-14
7 Egymásra utalva A határ menti területek hosszú elzártsága után meg kellene találni a boldogulást A magyar, osztrák, szlovén hármas határon fekvő Szentgotthárdon szervezték tegnap a határ menti régiókról szóló konferenciát. A részt vevő országok és az EU zászlói díszítették a szállodát Szentgotthárd (tm) – Integráció, térség, együttműködés a magyar, osztrák, szlovén, horvát határ menti régiókban címmel szervezett konferenciát tegnap a Határon Túli Magyarok Hivatala a Hotel Lipában. A Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyarországi Szlovének Szövetsége közösen szervezte azt a konferenciát, amelyen t udományos kutatók, kisebbségi önkormányzatok képviselői és gazdasági szakemberek is részt vettek. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta: jelenlegi államhatárainkon túl él 2,5 millió magyar nemzettársunk, többségük a velünk szo mszédos államokban. Az Európai Unióba lépve szerepük fölértékelődik. Magyarországnak az a törekvése, hogy az ő sorsukat, megélhetésüket is jobbá tegye, ne kényszerüljenek szülőföldjük elhagyására. Uniós forrásokból hamarosan több támogatást kapunk. Komló s Attila elmondta: 20072013 között több mint háromszor annyi támogatást nyújt az Európai Unió a régiók felzárkóztatására, mint a korábbi években. Az ma már közhelynek számít, hogy a kisebbségek a híd szerepét tölthetik be az anyaország és a szomszédos ors zágok között. A közös kulturális gyökerek, az anyanyelv olyan nagy érték, amely áldást jelenthet az uniós együttműködésben is. "Mindennek rendelt ideje van, az európai népek elzártsága után eljött az ideje a feloldódásnak"- fejezte be mondandóját az elnök. Marko Sotlar, a Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzulja a határok mentén élő kisebbségek kohéziós erejét szemléltette. Elmondta, hogy állami segítség nélkül nem tudnak jól együttműködni a határ menti területek. Példaként megemlítette a Muravidéket Mariborral összekötő autópálya építését, aminek a finanszírozását a szlovén állam és az Európai Unió is támogatja. Bauer László, Szentgotthárd alpolgármestere szintén példákkal erősítette meg a határ menti együttműködés fontosságát. Szentgotthárd és Heilig enkreuz közös ipari parkjában ezer ember dolgozik, a város és környékének szennyvizét osztrák oldalon tisztítják, közös turisztikai programokat indítottak a hármas határon a kilencvenes években az osztrákokkal és a szlovénekkel. Dr. Hajdú Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Regionális Kutatások Központjának tudományos tanácsadója A szlovén, horvát, magyar hármas határ egy kutatás tükrében címmel számolt be a tapasztalatokról. Elmondta, hogy a délkeleteurópai térségben a török birodalom széthullása óta permanens kérdés az államosodás. Az első és második balkáni háború, az első és második világháború átrendezte a térképeket. A volt Jugoszlávia szétesése óta viszonylag új a magyar, szlovén, horvát határ. DélkeletEurópában azonban nem volt etnikai tisz togatás, és vallásilag is homogén a térség, erős a katolikus vallás befolyása. Nyelvileg megosztott a határvidék, gazdaságilag meglehetősen elmaradott. A Trianon után szétvágott közlekedési, gazdasági kapcsolatokat még nem sikerült újra összefűzni, nem épí tették újra a hidakat, vasútvonalakat, utakat, nem nyitottak újabb határátkelőket. Az Európai Unió a kisebbségek ügyében visszafogottá vált, s tartja azt az álláspontját, hogy az emberjogi kérdések minden uniós polgárra egyformán érvényesek. A szentgotthá rdi konferencia szlovén, osztrák, horvát szakemberek előadásaival folytatódott. vissza Horváth Csaba FEJLESZTÉSEK A RÉGIÓKBAN Határmentiségből határmentességet Bud apesti tudósítónktól Fejlesztés, együttműködés, közös projektumok, határokon átnyúló közös munka – ez az alapja annak, hogy a határ menti régiók felzárkózhassanak, fejlődhessenek, s ehhez talán még pénzt is kapjanak. Az a település, amelynek vezetői, gazda sági szakemberei ezt belátják, fejlődhet, épülhetszépülhet – már ha a belátást partnerek felkutatására, anyagi források felfedezésére és jó projektumok jó megírására tudja konvertálni. Ez volt a lényege annak a konferenciának, amely pénteken zajlott Szent gotthárdon, a Határon Túli Magyarok Hivatalának szervezésében. A tanácskozás az Integráció – térség – együttműködés a magyar – osztrák – szlovén – horvát határ menti régiókban címet viselte. Résztvevői megismerkedhettek elméleti kutatások eredményeivel és konkrét, g yakorlati tapasztalatokkal is. Komlós Attila, a HTMH elnöke megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy 2007től kezdődően több, mint a háromszorosára
