Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-14
8 emelkedhetnek a határon átnyúló együttműködésre fordítható EUtámogatások. "A határon túli magyarságnak el emi érdeke, hogy ezt a lehetőséget minél eredményesebben kihasználhassa" – hangsúlyozta a HTMH elnöke. És erre szükség is volna, hiszen a határok mentén fekvő települések minden érintett állam esetében jóval fejletlenebbek, mint a fővároshoz közelebbi térs égek. Kevesebb a vállalkozás, rosszabb az infrastruktúra, kevés az út, nincs vasúthálózat, nincsenek oktatási központok – mindez az átlagosnál nagyobb munkanélküliséget és alacsonyabb jövedelemátlagot jelent az ott lakóknak. Összefogással ezen lehet enyhít eni, miként azt a Muránia Eurorégió elnöke, Lenti polgármestere bizonyította: ez a magyarországi település a horvát Muraszerdahellyel, a szlovén Lendvával és az osztrák BadRadkersburggal karöltve hozta létre az említett régiót, készített közös Interregpr ojektumokat, nyert el uniós támogatást például az Osztrák – Magyar Monarchia idején létező, de a második világháború után felszámolt vasúthálózat újjáépítésére, a határ két oldalán lévő kistelepülések közötti határátkelők megnyitására, de még egy új idegenfo rgalmi övezet megteremtésére is. Nógrádi László szerint a határmentiségből határmentességet kell teremteni, hiszen az minden érintett számára csak jót jelenthet. Hasonló hangnemben beszélt Szentgotthárd alpolgármestere, Bauer László is, akinek városa egy P HAREprogram keretében osztrák partnerrel karöltve hozott létre egy húsz cégnek otthont adó, ezer főt foglalkoztató ipari parkot a határ mentén, s most éppen egy natúrpark létrehozásán fáradoznak. "Itt nincsenek nemzeti feszültségek, tehát lehet a munkára koncentrálni" – mondta az alpolgármester, utalva arra, hogy sem a magyar oldalon élő szlovén kisebbségnek, sem a szlovéniai magyar közösségnek nincsenek különösebb problémái az államhatárokon belül. Dr. Síkfői Tamás, a Pécs – Baranyai Kereskedelmi és Iparkam arát képviselte a tanácskozáson, és felszólalásában egy jelentős újdonságra hívta fel a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy amíg korábban az EU hivatalos dokumentumai a régiók fontosságát emelték ki, az utóbbi időben sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak az úgynev ezett fejlesztési pólusok. Egyegy város (a körzetében lévő településekkel) képez olyan pólusokat, amelyek alapvetően egyegy tevékenységre koncentrálnak és így tágasabb térségből is képesek oda vonzani az adott tevékenységgel foglalkozó üzletembereket. Fr anciaországban indult ez a kezdeményezés, a francia kormány aztán felkereste a magyar kormányt ezzel az ötlettel, és pilótaprojektumok keretében több magyar vidéki nagyváros is pólusjelleget próbál kialakítani magának. Győr az autóipart igyekszik koncentrá lni, Miskolc a nanotechnológiát, anyagtechnológiát, Szeged biopolisz kíván lenni a biotechnikai kutatóintézete révén, Debrecen most igyekszik kialakítani saját profilját, Pécs pedig az életminőség pólusa, a tartósan jól élhető város szeretne lenni az orvos i egyetemre, jelentős kulturális tevékenységre, a termálvizekre, a megőrzött környezetre és a gyógyászati segédeszközök gyártására összpontosítva. A tanácskozáson Muraszombat és Lendva polgármestere Szlovénia regionális fejlesztési terveiről, ezen belül a Muravidék fejlesztési terveiről számolt be, hiszen ez a térség "eddig nem tartozott az EUcsatlakozás nyertesei közé", ahogyan azt Anton Balažek, Muraszombat első embere mondta. Balažek emlékeztetett arra, hogy a térséget néhány évvel ezelőtt még a legpers pektivikusabb régiónak tekintették Szlovéniában, mára azonban kiderült: a fejlettségét tekintve a legutolsó a sorban, hiszen mezőgazdaságból és textiliparból próbál megélni lakossága – márpedig ezek olyan ágazatok, ahol kicsi a késztermékben a hozzáadott m unka értéke. A rosszabb anyagi körülmények között élő lakosság nem képes iskoláztatni gyermekeit, így ők is alacsony képzettségűek lesznek és ugyancsak alacsony jövedelmű munkahelyeket töltenek majd be – a kör bezárul és valahogyan mégis meg kell keresni a kitörési pontokat. Ilyen pontokat jelenthetnek az Interregprogramok, amelyek révén tőke áramolhat a térségbe, azonban ezekhez a programokhoz határon túli partnerekre van szükség. Az Interregprogramok azonban csak esélyt jelentenek: az azokban való részv ételt nehezítik az uniós előírások, a jogszabályok, előírások. Megpályázásukhoz, elnyerésükhöz és megvalósításukhoz a határ menti partnerek közötti bizalomra ma is nagy szükség van és ez a jövőben még inkább így lesz. A bizalom kiépítésében pedig a határ k ét oldalán lévő kisebbségek komoly szerepet játszhatnak. vissza MIHÁJLOVITS Klára Somogyi Ferenc szerint minden kisebbségi problémára konkrét megoldás kell Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. márc ius 13., hétfő (MTI) - Általános elvárás a kisebbségek ügyeinek európai normák szerinti rendezése, de minden megoldást a konkrét esetre vonatkozóan kell keresni - közölte hétfőn Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter, miután Belgrádban tárgyalt Vojislav Kos tunica szerbiai miniszterelnökkel. Somogyi szerint ebben egyetértés volt közte és Kostunica között. "Azok a megoldások, amelyek konkrétan a koszovói szerbekkel kapcsolatosan születhetnek, nincsenek közvetlen összefüggésben azzal, hogy a Vajdaságban hog yan rendeződnek ezek a kérdések. Részleteiben különböző jellegű problémákról van szó, ilyen közvetlen összekapcsolás nem működhet.." - mondta a megbeszélés után magyar újságíróknak Somogyi Ferenc. A vajdasági magyarokkal kapcsolatosan a két politikus m egállapította, hogy a legutóbbi időben mérséklődtek a látványos magyarellenes megmozdulások. (Ezzel egyetértett Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke
