Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-14
6 Dzurinda szlovák kormányfő a vízumkérdést is felvetette a Fehér Házban Bush elnöknek − Bush elnök a találkozó után vendégév el az oldalán úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy nagyon figyelmesen meghallgatta barátját, és arról biztosíthatja Szlovákia népét, közösen munkálkodnak a vízumpolitika jobbításán − A szlovák kormányfő arról szólt, hogy országa keresi az együttműködés lehető ségeit a tudományos kutatásban és az oktatásban a tudásalapú gazdaság kibontakoztatása végett (MTI) SZAKÉRTŐK AZ ÖNRENDELKEZÉSRŐL - Kisebbségi autonómiák: még legalább 15 éves játszma? − "Mivel az autonómia szent dolog, ami ell en nem illik fellépni, inkább hallgatnak az emberek és hagyják a politikusokat dolgozni" (Transindex) Európai tiltakozás BBTEhonlapért - Miután az ÚMSZ cikket közölt a BBTE honlapján lévő, az egyetem történetét bemutató dokume ntumban levő történelmi csúsztatásokról, a HHRF tiltakozni készül Brüsszelben. (Új Magyar Szó) Az EU politikája Milošević után - Emberiekben is komoly megpróbáltatást kellett kiállnia Ursula Plassnik osztrák külügyminiszternek, m időn szombati salzburgi sajtóértekezletén úgy kényszerült Milošević teljesen váratlan halálhírét „élőben” kommentálni, hogy értesülések szerint ugyanekkor értesült egy nagyon közeli hozzátartozójának szintén szombati elhunytáról is. (Vg 20.o.) Milliárdos számla Belgrádnak - A népirtással vádolt Szerbia elítélése politikai földrengést okozhat a térségben (MN 13.o.) Cikkek: Hogyan őrizhetik meg identitásukat a határon túli magyarok? Konferenc iát tartott március 10én a Határon Túli Magyarok Hivatala Szentgotthárdon. A rendezvényről Komlós Attilát, a HTMH elnökét kérdeztük. Mint mondta, a már negyedszer megrendezett konferencia célja az volt, hogy a határon túli magyarokat, illetve az országun kban élő kisebbségeket összehozza. A konferencián részt vettek a Magyarországon élő osztrák, szlovén, horvát kisebbségek képviselői. Elsősorban az uniós forrásokhoz való hozzáférés módját, lehetőségeit osztották meg a hallgatósággal. A szakértő előadók ne mcsak az elméleti kérdésekről szóltak, hanem gyakorlati tanácsokat is adtak a megjelenteknek, például arra vonatkozóan, hogy milyen támogatásokat lehet igényelni az EUtól. Ismertették a pályázatbeadás jogi hátterét, és azt, hogyan kell majd a nyertes pénz ekkel elszámolni. Komlós Attila hangsúlyozta, hogy mindennek azért van nagy lehetősége, mert ahhoz, hogy a kisebbségek meg tudják őrizni kultúrájukat, önazonosságukat, egy biztos egzisztenciális háttérre van szükségük. Ehhez nyújtanak segítséget az EU hat áron átnyúló pályázati lehetőségei. Arra a kérdésre, hogy az EUcsatlakozás óta a külföldön élő magyar kisebbségek helyzete hogyan változott, Komlós Attila a következőt válaszolta: az EUtagországokban élő magyarok helyzete javult, hiszen sokkal szabadabb á vált az életük. Szabad az utazás, az iskola- és munkahelyválasztás az EUn belül. Horvátország és Románia a csatlakozás kapujában áll, itt is már több kedvezményt élveznek a magyarok, de például Ukrajnában és Szerbiában rosszabb a kisebbségek helyzete. M ivel ők nem EUtagországok, ezért a kötelmek rájuk is vonatkoznak: gondoljunk csak a már érvényben lévő vízumkényszerre. vissza
