Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-13
38 Carla del Po nte hágai f őü gyész asszony öngyilkosságot emleget, az elhunyt ügyvédje szerint megmérgezték Szombat reggel holtan találták börtönében Szlobodan Milosevics egykori jugoszláv és szerb elnököt, aki ellen 2002 februárja óta zajlik bírósági eljárás a hollandiai városban. Milosevicset egyebek mellett népirtással, emberiséggel szemben elkövetett b ű nökkel vádolták. A volt államf ő halálának körülményeit még vizsgálják, a boncolás els ő eredményéb ő l nem derült ki ennek pontos oka. Egyik jogi képvisel ő je azt állította, Milosevicset megmérgezték. Carla del Ponte hágai f őü gyész asszony viszont öngyilkosságra gyanakszik. A hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) teljeskör ű vizsgálatot rendelt el a halál körülményeinek megállapítására. Milosevics halála hatalmas csapás Hága szá mára. Mindössze néhány hónap maradt hátra a volt elnök peréb ő l, amelyet az utóbbi évtizedek legfontosabb bírósági eljárásának tartottak. Hágát sokszor érte bírálat amiatt, hogy nem részesítette megfelel ő egészségügyi ellátásban Milosevicset: a hágai bírák nem tették lehet ő vé, hogy a volt elnök Moszkvában gyógykezeltesse magát. Az exelnök régóta magas vérnyomással küzdött, az utóbbi hetekben állítólag romlott az állapota. Az orosz kormány emiatt éles bírálatokkal illette a Nemzetközi Törvényszéket. Zoran And jelkovics, a szerb szocialisták egyik vezet ő je egyenesen azt állította, "megölték Milosevicset Hágában". Bizarr fordulatot vehet a halál kivizsgálása egy tegnap bemutatott levéllel. Zdenko Tomanovics, Milosevics ügyvédje azt állította, hogy az általa közöl t dokumentumot a volt jugoszláv elnök a halála el ő tti napon írta. Ebben azt állította: vérében "er ő s gyógyszer" nyomait találták, és attól fél, hogy megmérgezik. A levél szerint Milosevic vérében lepra vagy tuberkulózis gyógyítására használt, nagy erej ű sz ert találtak egy januári vizsgálat során. Carla del Ponte hágai f őü gyész asszony nem zárta ki annak lehet ő ségét, hogy Milosevics öngyilkos lett, ám az elhunyt jogi képvisel ő je, Steven Kay cáfolta a felvetést. A boncolásra tegnap Hollandiában került sor, m elyen a hollandiai szekért ő k mellett egy szerb orvos is részt vett a belgrádi kormány képviseletében. Egyel ő re nem derült ki a halál oka. Miként vált Milosevics Európa egyik leggy ű löltebb figurájává? 1941. augusztus 20án született Pozsarevácon Szvetozar Milosevics és felesége, Sztaniszlava gyermekeként. Szülei ugyan montenegróiak voltak, ő azonban mindig szerbnek mondta magát. Apja 1962ben f ő be l ő tte magát, tizenkét évre rá édesanyja is önkezével vetett véget életének. Milosevics 1959ben lépett be a Jug oszláv Kommunisták Szövetségébe. 1964ben a belgrádi egyetemen államvizsgázott jogtudományból. Kés ő bb egyre inkább a gazdasági életben tette próbára tehetségét. Már 28 évesen a Technogas nev ű vállalat igazgatóhelyettesévé választották, öt évre rá, 1974ben pedig a cég f ő igazgatójává tették meg. 19781983 között a Beogradska Banka igazgatójaként ténykedett. A nyolcvanas évek közepéig nem volt túl sok köze a politikához. Egészen 1984ben, amikor a kommunista párt belgrádi els ő titkárának nevezték ki. Megbízha tó pártmunkásként tartották számon. Ekkor még kacérkodott a nacionalista nézetekkel, jellemz ő , hogy személyesen akadályozta meg a 19. század els ő felének nacionalista szerb gondolkodója, Szlobodan Jovanovics m ű vének publikálását. Milosevics ekkortájt az 19 80ban elhunyt Tito odaadó hívének számított. Nyíltan bírálta a fiatalokat, mert az Ifjúság Napján csak maroknyi csoport ünnepelt az utcákon. Szerinte ezzel az "örökös elnök" emlékét dicstelenítették meg. Kommunista villámkarrier A nyolcvanas évek közepét ő l valóságos villámkarriert futott be. Nagy szerepe volt ebben Ivan Sztambolicsnak, a JSZK szerb szekciója vezet ő jének, aki vakon megbízott Milosevicsben. Ám amikor pártfogoltja elérkezettnek látta az id ő t, Brutus módjára lépett fel mentora ellen. A nyolcva nas évek végén a szerb kommunista vezetés nem volt egységes az ország jöv ő jét illet ő en. Milosevics ekkor már nacionalista tanokat hirdetett, ám távolról sem mindenki támogatta. A pártviszályokat kihasználván Milosevics és hívei lemondatták Sztambolicsot a szerb elnöki tisztségr ő l. Milosevics el ő tt szabaddá vált az út a hatalom megkaparintása felé: 1989ben szerb elnökké választották. (Amikor 2000ben Sztambolics indulni kívánt a jugoszláv elnökválasztáson, Milosevics kivégeztette, holttestét három évvel kés ő bb találták meg.) Milosevics szerb elnökké választását követ ő en Jugoszlávia válaszút elé érkezett. Az új elnök ugyanis szerb nacionalizmusának köszönhette felemelkedését. Kés ő bb azonban sokan mondták róla: alapvet ő en nem nacionalista volt, hanem a hatalom után ördögien áhítozó politikus, aki aszerint váltogatta nézeteit, ahogy pillanatnyi érdekei diktálták. Milosevics törekvéseir ő l sokat elárult, hogy ugyancsak még 1989ben egyik els ő intézkedéseként felszámolta Koszovó és a Vajdaság autonómiáját. Az úgyn evezett "antibürokratikus forradalom" keretében leváltották a két autonóm tartomány mellett Montenegró vezet ő it. A koszovói albánok els ő emberét, Azem Vlasit letartóztatták. Milosevics különleges rend ő ri egységekkel verette le a stari trgi bányászok sztárj kát: az összecsapásokban 32 ember vesztette életét.
