Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-06
6 A román EUcsatlakozást megtorpedózó dokumentumként jellemzi az ET 1735. számú ajánlását egy román lap Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2006. február 3., péntek (MTI) - "Mérgezett ajánlás", "Frun da cselszövése", "Románia elleni magyar támadás", "A román államot ért sértés" címek alatt riadóztatta a román politikai elitet pénteken a Ziua című bukaresti lap az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén a múlt héten elfogadott 1735. számú ajánlás és az Európai Parlamentben néhány nap múlva bemutatásra kerülő, a csángó gyerekekről szóló magyar dokumentumfilm ellen. Üzletipénzügyi ös szefonódásai révén a kormányon levő Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik áramlatához közelálló újság "a román hatóságok által hét napon át eltitkolt bombaként" tálalta, hogy "a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) sikerült kikényszerítenie az Európ a Tanácsban" a romániai kisebbségi törvény(javaslat) megtámogatását. Mert - mutatott rá a lap - "az ET parlamenti közgyűlése Frunda György képviselő kezdeményezésére elfogadta a 1735. számú ajánlást, amely támogatja a nemzeti kisebbségek területi autonómiá jának elvét". "Ez a dokumentum - bár csak Ajánlás a címe - Romániára nézve kötelező", s ha Románia "nem tartja tiszteletben az Ajánlást és megfigyelés alá kerül, az ország csatlakozása az Európai Unióhoz leblokkol" - vélte a lap, majd azt vetette az ET szemére, hogy miközben "tehetetlennek bizonyult a kommunizmus elítélésében, most azt kéri tagállamaitól, úgy módosítsák alkotmányaikat, hogy azok ne etnikai alapon határozzák meg a nemzetet". Ennél fogva - folytatta a lap - a román alkotmány "első sza kaszából el kell tűnnie a ´nemzetállam´ kitételnek", továbbá "Románia köteles elfogadni a kisebbségi statútumot (a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt), az oly vitatott +kulturális autonómia+ tételével együtt", a román jogszabályrendsz ert pedig úgy kell módosítani, hogy "lehetővé tegye autonóm közigazgatási struktúrák megteremtését". Mind ez, már mint az 1735ös Ajánlás elfogadása "éppen azokban a napokban történik, amikor a Románia EUcsatlakozása szempontjából döntő májusi országjelen tést megfogalmazzák". Sőt - siránkozott a Ziua - "ezekben a napokban a magyar lobby támadást intéz Bukarest ellen, ezúttal a csángókérdésben". Még pedig egy magyar dokumentumfilmnek az Európai Parlamentben történő bemutatásával. A Ziua szerint ez a ké t Bákó megyei faluban, Pusztinán Klézsében 2004 folyamán forgatott film a román többségiek által "elnyomott" csángó gyermekek drámáját mutatja majd be az Európai Parlament képviselőinek. Mindenek tetejében "a dokumentumfilmet éppen azon a napon fogják bemu tatni, amikor a holland parlament megvitatja a román uniós csatlakozásról szóló szerződést, mely esemény egyébként is kritikus pillanat Románia számára". E két "cselszövés" tálalása után az idézett román lap megszólaltatott egy sor román politikust. Ad rian Cioroianu PNLszenátor "propagandafilmnek" nevezte a Strasbourgban bemutatásra kerülő magyar dokumentumfilmet, amelyről az ellenzéki szociáldemokrata párti (PSD) Titus Corlateanu europarlamenti megfigyelő azt nyilatkozta, hogy "a magyar lobby ilyen f ajta akciói" "sértik a román államot". Varujan Vosganian liberális párti strasbourgi képviselő pedig úgy látja, hogy Frunda "túllépte" jelentése témájának határát és azt "a kulturális autonómia irányába tolta el". Daniel Ionescu konzervatívpárti képviselő pedig odáig ment el, hogy "zsiványságnak" bélyegezte a Frundajelentést és kijelentette: "Frunda nem Románia érdekeit képviseli az ETben, egy Mihai Tudose nevű PSDs kollegája pedig úgy vélte: "a kulturális autonómia rendben van, ezt gyakorolják", az ő el égedetlensége "ott kezdődik, amikor a kulturális autonómiát hídfőállásnak tekintik a területi autonómia felé". Radu Berceanu demokratapárti szenátor, a román felsőház alelnöke vonakodott egyértelmű véleményt mondani, de értetlenkedésének adott hangot, misz erint "mi dolga Frundának a kulturális autonómiával?", majd hozzátette: "Az RMDSZ képes bárhonnan bárhova eljutni". A lap által megszólaltatott politikusok között volt Frunda György RMDSZszenátor is, aki hangsúlyozta: "első sorban a kulturális autonóm ia ajánlott" mint "a többség és a kisebbség közötti közvetítő megoldás". A kérdésnek szentelt egész oldalas összeállításában a Ziua végül arra a következtetésre jutott, hogy az 1735ös ajánlás kötelezheti Romániát alkotmányának olyan természetű módosít ására, hogy a román államot "ne etnikai alapon határozzák meg". Kötelezheti továbbá a kisebbségek jogállására vonatkozó törvény elfogadására, annak a kulturális autonómiára vonatkozó kitételével együtt. Végül pedig a strasbourgi ajánlásból következően Romá nia arra is kötelezhető, hogy a területi autonómiára vonatkozó 1998. évi 43. számú ET ajánlásnak megfelelően módosítsa jogszabályrendszerét - írta a Ziua. vissza A moldovaiukrán határtérség problémáiról tárgyalt Brüsszelben az EU magyar vezetésű missziójának parancsnoka S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti:
