Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-06
7 Brüsszel, 2006. február 3., péntek (MTI) - Magyarországnak is érdeke, hogy szomszédságában ne legyenek konfliktusforrások: márpedig a Dnyesztermelléki konfl iktus már másfél évtizede megoldatlan - nyilatkozta pénteken Brüsszelben Bánfi Ferenc rendőr dandártábornok, aki tavaly november vége óta az EU ukránmoldáv határtámogató misszióját vezeti. Ő az első magyar ilyen beosztásban az Európai Unióban, s az elmúlt napokban a moldovaiukrán határtérség problémáiról tárgyalt az EU központjában. Bánfi elmondta, hogy az általa vezetett misszió legfőbb feladata támogatást nyújtani a két, egymással szomszédos ország, Ukrajna és Moldova határőrségének, vámőrségének a minél hatékonyabb működéshez, s egyben a modernizációhoz. Erre a feladatra a misszió majdnem 120 fővel rendelkezik, s több területi irodát létesített mindkét országban. A határtámogató misszió létrehozását az ukrán és a moldáv elnök közösen kérte az Európa i Uniótól, s mandátumuk 2 évre szól, de meghosszabbítható. Brüsszeli megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy az Európai Unió azért figyel erre a térségre (s nyilván azért egyezett bele a közös kérés teljesítésébe is), mert a két ország közötti határszakasz nál található Európa egyik utolsó területi feszültséggóca, a 90es években kikiáltott, de a nemzetközi közösség által el nem ismert Dnyesztermelléki Köztársaság. Bánfi elmondta: ő - misszióvezetőként - az Európai Unió moldovai különleges képviselőjének po litikai tanácsadó testületét is irányítja. Az EU megfigyelőként részt vesz a Dnyesztermelléki helyzet rendezését célzó tárgyalásokon, amelyek nemrég felújultak - nyilatkozta a rendőrtábornok. A megoldás szempontjából Bánfi azt tartaná a legfontosabbn ak, hogy meg kell találni az utat Moldova területi reintegrációjához (azaz a magát önállónak nyilvánított területnek vissza kellene térnie moldáv fennhatóság alá) - de úgy, hogy közben megfelelő autonómiát kapjon. Emellett az egész térségben segíteni kell a demokratizálódási folyamatokat, s meg kell oldani azt a helyzetet, hogy a Dnyesztervidéken a kilencvenes évek eleje óta békefenntartóként orosz haderő tartózkodik. Ami a misszió működésének tapasztalatait illeti, Bánfi elmondta: amikor elkezdték a munkát, azt tapasztalták, hogy a határ közelében élők "kevéssé tisztelik" az illegális átlépést tiltó szabályokat. A legfőbb gond a csempészet. S mint hozzátette, az a tény, hogy az 1200 kilométeres határszakasz nagyjából egyharmadán (a Dnyesztermelléki K öztársaság határszakaszán) a partnerek nem tudnak együttműködni, nyilvánvalóan növeli az illegális tevékenység kockázatát. Ezt a részt egyébként a misszió is csak egy oldalról, Ukrajna felől próbálja ellenőrizni. vissza A ma gyar közvetítő nem elégedett a montenegrói tárgyalások eredményeivel Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. február 3., péntek (MTI) - Nem elégedett egyelőre a montenegrói tárgyalások haladásával Pandur József magyar "társközvetítő ", aki Miroslav Lajcak brüsszeli különmegbízottal együtt próbálja közös nevezőre hozni a podgoricai kormányoldal és az ellenzék álláspontját a függetlenségi népszavazás lebonyolításának szabályairól. "Nem vagyok elégedett a tárgyalások menetével, úgy g ondolom, hogy sokkal többet lehetett volna elérni, ha a két fél - kiváltképpen az ellenzéki oldal - konstruktívabban áll hozzá a tárgyalásokhoz" - mondta pénteken az MTInek Pandur József. A Lajcak vezette küldöttség öt témakört jelölt ki, amelyben a s zakadár kormányoldalnak és a Belgrádpárti ellenzéknek konszenzusra kell jutnia, hogy megszövegezhető legyen az új népszavazási törvény. A magyar "társközvetítő" szerint az általa vezetett szakértői tárgyalásokon (Lajcak a politikai vezetőkkel tárgyal) edd ig csak egy témakörben sikerült megállapodásra jutni, jelesül abban, hogy a referendumot miként felügyeljék nemzetközi és belföldi szervezetek képviselői. Lajcak kilátásba helyezte: amennyiben Pandur József úgy értékeli, hogy komolyabb előrelépés tört ént a szakértői tárgyalásokon, hétfőn kérni fogja Filip Vujanovic montenegrói elnököt a február 7re kitűzött parlamenti vitanap elhalasztására, amelyen a népszavazás szabályairól lenne szó. "Hétfő reggel folytatódnak a szakértői egyeztetések az ellenz ék és a kormányoldal között az EU védnöksége alatt. Csak akkor tudok majd Lajcaknak előrelépésről beszámolni, ha a hétfő délelőtti órákban még egykét témakörben sikerül közös nevezőre jutni" - szögezte le a magyar diplomata. Némi meglepetést okozva, p énteken Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnök közleményben tudatta, hogy a választásra jogosult montenegrói polgárok legalább ötven százalékának kell igent mondania Montenegró függetlenségére, hogy a népszavazás "ne képezze vita tárgyát és ne váljék i nstabilitás forrásává". A velencei bizottság decemberi állásfoglalásában ugyanakkor nem szabta meg pontosan, mekkora részvétel és milyen arányú "igen" szavazat kell a népszavazás érvényességéhez, de a referendum fontosságára való tekintettel erőteljesen szorgalmazta a kormánypártok és az ellenzék konszenzusát.
