Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-27
22 10éig javasolhatnak 33 tagot ebbe a bizottságba, amely május 10ig kell, hogy befejezze a munkát. Ekkor a koordinátor szerepét végző Civil Mozgalom közli a nyilvánossággal, hogy mire jutottak. Amennyiben a többpárti szakértői csoport munkája nem jár eredménnyel, ennek okára is rá fognak mutatni a Mozgalom illetékesei. vissza Ternovácz István Autonómia, radikális megoldások nélkül [ 20060227 - 07:36:54 ] „Soha nem fogadtam el, hogy üljünk karba tett kézzel, és várjuk meg, amíg a többség hajl ékonyabb lesz, és a saját akaratából, önként és dalolva megadja a jogokat, ezeket ki kell kényszeríteni, de politikai eszközökkel" - mondta az RMDSZ politikai szerepvállalását firtató kérdésre Markó Béla, aki a hétvégén a Deák Ferenc klub vendége volt Buda pesten. Az Autonómia és magyar megmaradás című klubesten Jeszenszky Géza volt külügyminiszter kérdéseire válaszolva beszélt az erdélyi magyarságot foglalkoztató aktuális kérdésekről. Markó többek között beszélt arról, mit sikerült eddig megvalósítani, és melyek a megoldatlan gondok az oktatástól kezdve a restitúcióig, autonómiáig, a kulturális, a gazdasági és egyéb kérdésekig. Hangsúlyozta, nem ért egyet azzal, hogy az erdélyi magyarság több pártot hozzon létre a maga számára. "Nem pártok lennének - szöge zte l e , hanem politikai műhelyek, mert nem jutnának be a román parlamentbe, és még a közelébe se kerülnének annak, amit minden párt kaphat: hatalmat, ráhatást, befolyást, programja érvényesítését." Leszögezte: ha a közelébe akarunk kerülni azoknak az eszközök nek, amelyekkel a politika élni szokott, akkor együtt kell maradnunk, s ehhez kompromisszumkészség szükséges minden oldalon. "A magyarságban itt, a Kárpátmedencében, ebben a pillanatban erő van és képesség, nem csupán a túlélésre, hanem a fölemelkedésre " - jelentette ki Markó. Hozzátette, néhány év múlva egészen más perspektívából fogjuk nézni a mostani gondjainkat. Kifejtette, bár számos megválaszolatlan kérdés és dilemma merül fel az uniós csatlakozás kapcsán, nem ért egyet az euroszkeptikusokkal, akik egyfajta veszélyként fogják föl az egységesülést. "Az állampolgárság jelentősége, ami most bennünket éget, izgat, foglalkoztat, rendkívül le fog csökkenni - jegyezte meg , s minden valószínűség szerint néhány esztendő múltán jelentőségét veszíti." Az e st lezárultával az RMDSZelnök az ÚMSZnek elmondta: "Azért fogadtam el a meghívást, mert ebben a körben szívesen vagyok, Deák Ferenc szellemisége számomra fontos, másrészt a nagy érdeklődésből is látható, hogy Erdéllyel kapcsolatban minél gyakrabban el ke llene mondani: mi van, mit akarunk, merre tartunk, mert az utóbbi időben ezt elhanyagoltuk." Jeszenszky a találkozóval kapcsolatban elmondta, az volt a céljuk, hogy a magyarországi társadalom ismerje meg jobban az RMDSZ politikáját, és kapjon választ olyan kérdésekre, amiről a magyar sajtó is beszél, de sokszor egyoldalúan. Hozzátette: meggyőző volt, amit Markó a Bolyai Egyetemről most kibontakozó vitáról mondott, hogy nem szabad azt hinni: most mindennek vége, és csak valamiféle radikális megoldás jöhet. "Meg kell tanulni minden radikális hajlamú embernek, hogy szükséges mérsékelnie a céljait - mondta Jeszenszky. - A radikalizmus és kompromisszumkészség keverékének célszerűségét olyan jól fogalmazta meg Markó Béla, hogy tanulhatnának tőle mind a hazai, mi nd más országokbeli, de az európai politikusok is." A vendéglátók részéről Ódor László, a Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatója hozzátette: ő még jobban kiemelte volna, hogy 1920 óta a magyarság sose nyúlt sehol a Kárpátmedencében terrorisztikus csele kedetekhez. "Svájci nagykövetként is gyakran kellett szembenéznem azzal, hogy mégis lesovinisztáznak bennünket, holott példa vagyunk arra: igenis törvényesen állunk ki az érdekeinkért." vissza Új magyar szó Koszovó státusa végül is népszavazáson dől el [ 20060226 - 11:29:34 ]
