Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-24
28 A műszaki tervek már elkészültek, a kivitelezésre kiírt pályázatokon április elején hirdetnek döntést, így már nyáron megkezdődhetnek az építkezések, az év végére át is adhatják az uniós normáknak is megfelelő átkelőket. Egyedül a letenyei új autópályahatárátkelőhely nem készül el az idén, befejezése a Murahíd építésével összhangban, 2007 közepére várható. A szükséges intézmények, eljárások és infrastruktúra kiala kítását az Európai Unió Schengen Alapja finanszírozza. A teljes költség 200 millió euró, amelynek 80 százalékát az unió adja, de az üzemeltetést Magyarországnak kell majd állnia. A vám- és pénzügyőrségnek harmincmillió euró jut, a többit a Belügyminisztéri um költheti el. Az átkelőhelyek átalakítása mellett gőzerővel zajlik új gépkocsik, kézi műszerek (sugárzásmérő, hőkamera, éjjellátó készülék, GPS helyzetmeghatározó) és más, a vámvizsgálata és biztonsági ellenőrzéshez szükséges legmodernebb felszerelések b eszerzése, valamint az informatikai rendszer kiépítése. vissza Feketekampányolás? - Az erdélyiek állítják: pénzt kaptak az SZDSZtől a munkájukért Magyar Nemzet 2006. február 24. Szerző: Kristály Lehel Feketemunkásokkén t foglalkoztathatta az SZDSZ azokat az erdélyi magyarokat, akiknek a segítségével kopogtatócédulákat gyűjtött a fővárosban. Arról, hogy az SZDSZtől pénzt kaptak a munkáért, két határon túli fiatal beszélt lapunk munkatársának Budapesten. Megbízójuk, Bőhm András országgyűlési képviselőjelölt kampányfőnöke azt mondta: honoráriumot nem fizettek a székelyföldi aktivistáknak. Kuncze Gábor pártelnök pedig az erdélyiek kampányba való bevonását is tagadta. Feketén dolgoztathatta a Szabad Demokraták Szövetsége azo kat az erdélyi magyarokat, akiket kopogtatócédulák gyűjtésére toborzott Székelyföldön – tudtuk meg, miután budai szállodai szobájukban felkerestünk két határon túli aktivistát. Az egyik fiatalember Székelyudvarhelyről, a másik Maroshévízről érkezett Budape stre. István és József elmondta: két hetet dolgoztak a XI. kerületben, és egy hete már befejezték az ajánlószelvények gyűjtését. Ugyanakkor megbízóik értesítették őket arról is, hogy aki folytatni kívánja a munkát, az maradhat, a „kopogtatás” folytatódik. A balliberális párttal való kapcsolattartójukként egy bizonyos „Dezsőt” jelöltek meg. „Kizárólag vele lehet fizetésről, pénzügyekről és hasonló dolgokról beszélni” – jelentették ki. Tőlük munkavállalási engedélyt nem kértek, saját szavaik szerint feketemun kát végeztek Magyarországon. Hozzáfűzték ugyanakkor: a munkájukért ígért fizetések egyébként akadoznak. * A XI. kerületi SZDSZirodából egy hölgy telefonon lapunknak elmondta: a titokzatos kapcsolattartó Mika Dezső, akiről utólag megtudtuk, hogy ugyancsak székelyudvarhelyi, és Szász Jenő polgármester politikai ellenfelei közé tartozik. Székelyudvarhelyi informátoraink szerint Mika Dezső évek óta hoz Magyarországra kisebb székely csoportokat, akik az SZDSZ aktivistáit erősítik. Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök tegnap sajtótájékoztatón tagadta értesüléseinket. Kijelentette: „Az SZDSZ sem teljes egészében, sem részlegesen nem gyűjtet erdélyiekkel kopogtatócédulákat, azokat a párt 170 országgyűlési képviselőjelöltje gyűjti.” Kuncze azt javasolta a kérdező újságírónak, hogy ha előfordult is ilyen, akkor érdemes megkeresni az érintetteket, és tőlük érdeklődni a részletekről. Mint tegnap közöltük, székelyek gyűjtötték az ajánlószelvényeket Bőhm András számára is, aki az SZDSZ XI. kerületi országgyűlési képvis előjelöltje. A politikus megerősítette értesülésünket, majd hozzátette: 1990 óta tartó baráti kapcsolataik vannak egyes erdélyi magyarokkal, akik régóta segítik az SZDSZ munkáját. Felvetésünkre – miszerint az erdélyiek úgy érezhetik, hogy az SZDSZ hátat fo rdított nekik, amikor elutasította a kettős állampolgárság megadását – azzal reagált: „Ez olyan általánosítás, amivel az erdélyi magyarok nem értenének egyet.” Megkerestük Hardi Róbertet, Bőhm András kampányfőnökét is, aki – megerősítve Mika Dezsővel kapcs olatos értesüléseinket – kérdéseinkre azt válaszolta: ez a történet hasonló a korábbi kampányidőszakokban történtekhez, ugyanis az SZDSZ sem 1994ben, sem 1998ban, de 2002ben sem tagadta, hogy erdélyi magyarok segítségével gyűjtött ajánlószelvényeket. – Váltakozó létszámmal, körülbelül egy tucatnyi székelyföldi segítette a kampányunkat – mondta. Hardi Róbert kérdésünkre kifejtette, hogy az erdélyi magyarokra bízott tevékenységet nem tekintik munkavállalásnak, ezért ehhez engedélyeket sem kellett beszerezn iük. – A még a ceausescui időkbe visszanyúló erdélyi kapcsolataink ugyanis olyan mély barátságokká fejlődtek, amelyek miatt nem kellett egy fillérrel sem honorálnunk a gyűjtők munkáját – mondta a kampányfőnök, amiből az is kiderül, hogy az SZDSZ sem személ yi jövedelemadóelőleget, sem társadalombiztosítási hozzájárulást nem fizethetett az erdélyiekkel elvégeztetett munka után. vissza
