Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-22
10 közösségek gondjai és problémái immár jelentős eltéréseket muta tnak. Kelemen Hunor szerint elsősorban közép- és hosszú távú projektumok finanszírozását kell lehetővé tenni, amelyek a szülőföldön való maradást biztosítják. Ami a konkrét összegeket illeti, a tavalyi keretből eddig 590 millió forintot kaptak kézhez az arra jogosultak, az idei évben pedig már 148 millió forintot utaltak át a kedvezményezetteknek. A Délvidék és a Kárpátalja az ottani rendkívül súlyos körülmények miatt az idei évben is kiemelt prioritást élvezett a támogatási rendszerben, ami egyben a pozitív diszkriminációt is jelenti. A Délvidék a keret 22 százalékával gazdálkodhat, tehát 220 millió forinttal. A támogatási célok viszont a tavalyi évhez képest jelentősen módosultak. Míg az eddigi gyakorlat szerint egyegy régió képviselői határozták me g, hogy mire van szükségük, addig az idén prioritási rendszer alapján lehet választani. Ezek közül kiemelkedik az informatikai rendszerek és hálózatok fejlesztése - beleértve az információs társadalom térhódítását elősegítő pályázatokat , a falugondnoki s zolgálat kiépítése, illetve fejlesztése, a különféle régiók közötti kapcsolatok erősítésének elősegítése, a szórvány oktatási rendszerének javítása és fejlesztése. Kiss Elemér a Szülőföld Alap Tanácsának elnöke a sajtótájékoztatón elutasította azokat a sugallatokat, miszerint egyes szervezetek a pályázatok elbírálásakor, illetve a pénzek elosztásakor előnyt élveztek mások rovására. vissza din Románok és magyarok egymás nyelvét tanulják Sepsiszentgyörgyön és Csíkszere dában Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2006. február 20., hétfő (MTI) - Önkormányzati támogatással szervezendő negyvenórás tanfolyamokon sajátíthatják el egymás nyelvét a jövőben a sepsiszentgyörgyi románok és magyarok, Csíkszered ában pedig, ha kis létszámmal is, de már működnek ilyen kurzusok. Az erdélyi Krónika tudósított arról, hogy a negyvenórás kurzusokra vonatkozó kezdeményezést a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is támogatja. Sztakics Éva sepsiszentgyörgyi alpolgármester a lapnak elmondta: elsősorban a Háromszékre beruházó román vállalkozók érdeklődtek a polgármesteri hivatalnál, vane lehetőség arra, hogy cégük vezetői, alkalmazottai tanulhassanak magyarul, és így jobban érvényesülhessenek a többségében a magyarok lakta té rségben. Az alpolgármester szerint magyaroknak is hasznos lehet, ha szervezett körülmények között tökéletesíthetik román tudásukat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sepsiszentgyörgyi szervezetének alapítványa, a Könczei László Egyesület p ályázat útján 4000 új lejt (mintegy 1100 eurót) nyert az önkormányzat művelődési alapjából erre a célra. A tervek szerint nyelvoktatással foglalkozó szakcéget bíznak meg, és a jelentkezők kommunikációs tréning formájában tanulhatnak magyarul vagy románul. Az iskolákban több éve adott annak a lehetősége, hogy a román diákok fakultatív módon magyarul tanuljanak, de ezek a tanórák nem túl népszerűek. Csíkszeredában is zajlik hasonló oktatás, még ha nem is nagy létszámban vesznek részt az órákon. Sikó Éva, a csíkszeredai Soros Oktatási Központ munkatársa az MTI csíkszeredai munkatársának elmondta: bár nem látogatja széles közönség a magyar és a román kommunikációs tanfolyamakat, szinte minden évben tudnak újabb csoportot indítani. Mindkét típusú tanfolyamot többnyire feln őttek látogatják, olyanok, akik rendelkeznek bizonyos fokú nyelvi ismeretekkel, de szeretnék mélyíteni nyelvtudásukat. A hallgatók motivációja pedig a könnyebb munkavégzés mellett az egyegy adott nyelvi közegbe való beilleszkedés igénye - mondta. A r omán kommunikációs tanfolyamot felsőfokú tanulmányaikat kezdő diákok, egészségügyi dolgozók látogatják, a magyar tanfolyamokat pedig közigazgatási dolgozók vagy a széles közönséggel napi kapcsolatban álló állami alkalmazottak veszik igénybe. A vegyes házas ságban élők is élnek ezzel a lehetőséggel. "Szükség van ezekre a tanfolyamokra mindaddig, amíg a hivatalos iskolai román nyelvoktatás nem válik alkalmassá arra, hogy a román nyelvet valóban elsajátíthassák a nemzeti kisebbségek, így a magyarok" - jelen tette ki az MTInek dr. Balázs Lajos docens, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanszékvezetője, a székelyföldi románnyelvtanárképzés szorgalmazója. Szerinte a román nyelvoktatási politika megtorló jellegű marad mindaddig, amíg a románt a romániai nemzeti kisebbségek számára is anyanyelvnek tekinti. Balázs Lajos emlékeztetett arra, hogy azokon a településeken, ahol számottevő románság él, a magyar gyermekek az iskolán kívül, az utcán, a játszótéren ismerkedhetnek a román nyelvvel. A Sz ékelyföldön azonban vannak olyan települések, ahol az emberek nem kényszerülnek a mindennapi életben a román nyelv használatára. Például Kovászna megye lakosságának 73,8 százaléka magyar, a szomszédos Hargita megyében pedig 84,62 százalék a magyar lakosság aránya. vissza A román parlament jogi bizottsága elutasította a románmagyar Gozsduegyezményt ratifikáló kormányrendeletet Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
