Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-22
11 Bukarest, 2006. február 21., kedd (MTI) - A román parlament jogi bizottsága kedden elutasította azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló magyarromán egyezményt szentesítette. A híradások szerint a testületben tizenegyen szavaztak a kormányrendelet elfogadá sa ellen, heten voksoltak csak mellette és egy honatya tartózkodott. Az ellenzők nem csupán az ellenzéki NagyRománia Párt (PRM) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői voltak. Maté András Levente, aki a bizottságban a Romániai Magyar Demokrata Szövets éget (RMDSZ) képviseli, az MTInek elmondta: a testületben azért bukott meg a kormány rendelete, mert a kormánykoalíció egyik fő erejét képező Demokrata Párt (PD) két képviselője ellene voksolt. A koalícióban ugyancsak helyet foglaló Konzervatív Párt (PC) embere is az elutasítás mellett foglalt állást. Az egyezményt az októberben tartott bukaresti közös magyarromán kormányülésen írták alá, ennek értelmében a felek évente legalább 200 ezer eurós állami költségvetési támogatást juttatnak az alapítványna k, amely Gozsdu Manó emlékének ápolását és a magyarromán kapcsolatok erősítését szolgálná. A magyar fél az egyezményt tavaly ősszel ratifikálta, a román kormány november végén nyújtotta be a törvényhozásnak a ratifikálás törvénytervezetét. Mivel akkor már látszott, hogy éles viták lesznek e témában, a kabinet a tervezetet visszavonta, és a Gozsdumegállapodást sürgősségi kormányrendelettel ratifikálta. Ezt viszont a parlamentnek utólag meg kell erősítenie. Az elmúlt hetekben erőteljes kampányba ke zdtek Bukarestben az ortodox egyházhoz és a nacionalista román pártokhoz kötődő erők annak érdekében, hogy az egyezményt a román parlament ne hagyja jóvá. E kampányban élen járt a Ziua című napilap, amely A nagy rablás címen cikksorozatot közölt Gozsdu Man ó XIX. századi sikeres román ügyvéd és politikus "mesés magyarországi vagyonának kifosztásáról", az 1870ben életre hívott Gozsdu Alapítvány ma állítólag 3 milliárd eurót érő vagyonának "elkótyavetyéléséről". Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) a XIX. század második felében sikeres ügyvéd volt Budapesten, és alapítványt hozott létre "a tanulni vágyó magyarországi és erdélyi ortodox román fiatalok" támogatására. Halála után a román ortodox egyház kezelte hagyatékát, amely a magyarországi és az erdélyi románság ortodox vallásának és kultúrájának támogatását szolgálta. A több budapesti belvárosi ingatlant is magában foglaló Gozsduvagyon jövedelméből a trianoni békeszerződés megkötéséig ötezer szegény sorsú diák kapott ösztöndíjat. Az alapítvány vagyonát 1952ben a magyar állam kisajátította. A két ország 1953ban eg yezményt írt alá, melynek értelmében kölcsönösen lemondanak mindennemű vagyoni követelésről egymással szemben, de a kilencvenes évek második felében létrehozott nagyszebeni Emanuil Gozsdu ortodox alapítvány jogutódként lépett fel, és ezen a címen szerette volna visszakapni a vagyont. A Gozsduvagyon sorsa ezért sokáig vita tárgyát képezte a két ország között. Ezt a vitát látszott rendezni az októberi megállapodás. vissza Magyarország nemet mondott a határon túliak beutazását drágító uniós tervekre Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2006. február 21., kedd (MTI) - Magyarország nemmel szavazott az Európai Unió úgynevezett schengeni határellen őrzési kódexére a tagországok bel- és igazságügyminisztereit magában foglaló tanács ülésén, mert a szabály drágítaná, nehezítené a határon túli magyarok beutazását - jelentette be Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára a keddi brüsszeli ülést követően. Hozzátette, hogy a kódexet ettől függetlenül, a többi tagállam támogató szavazatával és Szlovénia tartózkodásával, megszavazták. A döntést a magyar illetékes sajtótájékoztatóján azzal indokolta: a harmadik országok állampolgárainak beutazásához szükséges anyagi fedezet kérdéskörét a kódex úgy szabályozza, hogy napi összeget határoz meg, amelyet felszoroz az eltöltendő napok számával - eltérően a beutazásonként ezer forintot tartalmazó jelenlegi magyar gyakorlattal. "A kormány a közeljövőben nem kíván változtatni a beutazás anyagi feltételein a határon túli magyarok számára" - szögezte le Juhász Gábor. Hozzáfűzte: ez azt is jelenti, hogy 2 hónap múlva, amikor a bejelentési kötelezettségnek eleget kell tenni, Magyarország a jelenl egi állapotot jelenti majd be. Magánvéleményként azt is hozzátette, hogy meg kellene kockáztatni a kötelezettségszegési eljárást is, és addig nem kellene változtatni a beutazási feltételeken, amíg Románia - várhatóan a jövő év első napjától - az EU tagja n em lesz. Nem értett egyet az ülésen a magyar küldöttség azzal a francia kezdeményezésű javaslattal sem, amely lényegében - a biztonsági kockázatok megnövekedése folytán szükséges biometrikus azonosítók bevezetése miatt - a vízumdíjak emelését jelentet te volna, mert bár Budapest elismeri a költségemelkedés tényét, alapos vizsgálatot tart szükségesnek a mentességek kérdésében. A javaslat értelmében a díjak 60 euró körüli árra mentek volna fel, miközben jelenleg Magyarországon 35 euró körüli a díj. A vitá ban a magyar államtitkár úgy fogalmazott, hogy
