Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-22
9 „Erdély – barát a Szülőföld Program” − Interjú Kelemen Hunorral, a Szülőföld Alap Tanácsának alelnökével — Kelemen úr, Ön, illetve a Szülőföld Alap Tanácsban dolgozó erdé lyi tagok mennyire találják Erdély – barátnak a Szülőföld Alap Programot? — Akkor, amikor az első ülések során arról beszéltünk, hogy ennek a Szülőföld Alapnak a célját hogyan kell megvalósítani, természetesen arról is beszéltünk, hogy a pénzeket hogyan kell elosztani. Az volt a bevett szokás, hogy a pénzeket a magyarság lélekszámának arányában kell felosztani a régiók között. Felmerült az a kérdés, hogy Kárpátalja és a Vajdaság esetében legyen pozitív diszkrimináció, mi, erdélyiek ebbe belementünk, annak elle nére, hogy emiatt Erdély arányainál kevesebbet kap. De én az hiszem, hogy a nemzeti szolidaritásnak ez egy olyan esete, amikor be kell látnunk: vannak olyan régiók, ahol a magyar közösség nehezebb helyzetben van, mint egyéb helyeken, és oda kell a nagyobb segítség. Én Erdély – barátnak tartom a Programot, mert az erdélyi emberek, az erdélyi képviselőknek a szava akkor, amikor a kollégiumokban a döntéseket meghozzák, befolyásolja a döntést. Az ő véleményük fölött a budapesti tagok nem hoznak döntést. Természet es az, hogy mindig lehet korrekciókat végrehajtani, hiszen időről időre át kell gondolni a prioritásokat és azokat a feladatokat, amiket nem ezekből a forrásokból kell megoldani, ki kell venni a támogatási listákról és más feladatokkal kell ezeket helyette síteni. Ezért, míg a kilencvenes években nagy mértékben a szimbolikus értékkel bíró projektek – emléktáblák, szobrok, emlékházak – , támogatására fordítottak nagyobb összegeket, a kulturális, történelmi emlékek helyreállítására ma már ezekre nincs akkora sz ükség. — Merre mutat a fejlődés, a következő időszakban mik lesznek azok a területek, ahová átcsoportosulnak a Szülőföld Alap támogatásai? — Most nekünk olyan intézményeket kell támogatnunk, amelyek a határon túli közösségek megmaradását, hosszú távú fejlődé sét szolgálják. Mivel a hangsúlyáttevődés a következő években is így folyik majd, meggyőződésem, hogy néhány év múlva már ezekhez képest is egészen más támogatásra érdemesnek talált projektek lesznek a prioritáslista elején. Ha Románia EUtag lesz, ha korm ánytámogatásokból, ha a román költségvetésből különböző területeket meg lehet segíteni, akkor más területek felé kell irányítani a magyarországi támogatást. Ez így van rendjén. Nem szeretnék túlságosan előreszaladni az időben, nagyon előrevetíteni a dolgok at, nehéz lenne megmondani, hogy 2007 – től milyen projektek kerülnek előtérbe. De azt gondolom, hogy az oktatási intézmények életében komoly előrelépés várható, hiszen a román kormány idei, informatikai fejlesztési elképzelése, ami a vidéki iskolákra is kit erjedne, azt jelentheti, hogy ez kikerülhet a Szülőföld Alap támogatási listájáról. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy a kulturális intézmények támogatása még jó ideig fontos lesz a Szülőföld Alap számára. — A 2005 – ös kiírás esetében, hogyan látja, az erd élyi szervezetek részéről megfelelő volt a reakció? Pályáztak annyian, mint amennyire számítottak önök a Szülőföld Alap részéről? — A 2005 – ös év kezdő év volt az Alap számára, ennek ellenére nagyon sokan fordultak hozzánk támogatásért, Erdélyből érkezett a legtöbb igény az alap minden kollégiumához. 2006 – ban még ennél is több pályázatra számítunk, hiszen egyre többen ismerik majd meg a lehetőségeket, a pályázati felhívást természetesen a sajtóban is közzé tesszük, aki érdeklődik iránta, az újságokban nyomon követheti. — A román politikum hogyan viszonyul a külföldről jövő támogatások tényéhez? — Nincsenek ellenvetések. Néhány nacionalista politikus szokott politikai nyilatkozatokat tenni a parlamentben, de ez a román politikában már nem téma. vissza Lejegyezte: Princz Csaba Prioritásokban gondolkodó Szülőföld Alap − A HTMHban a támogatási rendszer eddigi tapasztalatait, illetve a terveket ismertették − Sajtótájékoztató a HTMHban A múlt szerdán a HTMH épületében sajtótájék oztatót tartott Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, dr. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap Tanácsának elnöke, Kelemen Hunor, a Tanács alelnöke és Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. A magas rangú anyaországi po litikusok elsősorban a Szülőföld Alap forrásaival, testületeinek munkájával, a döntési mechanizmussal, valamint az eddigi működés tapasztalataival foglalkoztak. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az idei évben is biztosítva van a Szülőföld Alap számára a törvényben előírt egymilliárd forint, mely összeget kiegészítenék az adófizetők felajánlásaival. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben a magyar állampolgárok mintegy 108 millió forintot fizettek be a dójuk 1 százalékának felajánlásával. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy az egymilliárdos keret a garantált minimum, tehát ez azt jelenti, hogy elméletileg nagyobb összeggel is rendelkezhet az alap, s rámutatott: a mostan i rendszer egyik sajátossága, hogy a döntési mechanizmusokba nagymértékben bevonja magukat az érintetteket, vagyis a határon túli magyarság képviselőit. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának elnökhelyettese felszólalásának kritikai éle elsősorban a támogatáspolitika eddigi rendszere ellen irányul. Az elnökhelyettes meglátása szerint szükséges a támogatási rendszer átgondolása, illetve átdolgozása, mivel a különböző államokban élő magyar