Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-08
29 figyelemreméltó vagyonára felettébb vérzivataros időszakban tett szert, olyan korban, amikor befo lyásos személyiséggé csak olyasvalaki válhatott, aki a rendszernek bizonyos szívességeket tett. Karics ma már nem a rendszer dédelgetett gyermeke. Sőt, a kormány valóságos hadjáratot indított médiabirodalma ellen. Minden múlt év novemberében kezdődött, am ikor a belgrádi kabinet megvonta engedélyét Karics mobilszolgáltató cégétől, a Koszovóban működő Mobteltől. Az indoklás szerint ugyanis az államot hátrányosan érintette Karics 2003. december 8án kötött megállapodása a koszovói albán Ekrem Lukával, aki - a kormány vádjai szerint - érdemtelenül, az államot kijátszva kapta meg az üzemeltetési jogokat. A koszovói üzletember - ugyancsak a szerb kabinet állítása szerint - Koszovó függetlenségét pártoló csoportokat támogat, nem csekély összeggel. Az ügyben több s zemély ellen adtak ki elfogatóparancsot, így például Karics fivére, Sreten ellen. Karics persze hevesen cáfolta a vádakat, ám konkrét választ nem adott egyetlen felvetésre sem. Viszont komoly ellentámadásba lendült: azzal vádolta a kormányt, hogy merényle tet tervez ellene, illetőleg Vojiszlav Kostunicát tette felelőssé a 2003 márciusában meggyilkolt néhai szerb miniszterelnök, Zoran Djindjics haláláért. Aligha kétséges, hogy Karics szerződéseivel kapcsolatban lehetett kivetni valót találni. De felettébb k ülönös, hogy két évvel a szerződések aláírása után indított eljárást a kormány. Dragan Jocsics belügyminiszter ezzel kapcsolatban azt állította, mindez amiatt alakult így, mert "a kívánt dokumentumokat csak most kapták meg az illetékesektől". Azért feletté bb gyanúsak bizonyos egybeesések. Karics az utóbbi hónapokban kihirdette első számú politikai célját: pártjával, a "Szerbia Erejével" meg akarja dönteni a kormány hatalmát. Sajátos stratégiát dolgozott ki: megvásárolja a képviselőket. Ám akciója kudarcba f ulladt, mivel fellépését és személyét még a kormány talán legádázabb ellenfele, Djindjics egykori tömörülése, az ellenzéki Demokrata Párt is fenntartásokkal szemléli. vissza Bugár Béla vezetheti a szlovák parlamentet STOP 2006. február 07. 13.13 Pavol Hrusovsky, a szlovák parlament házelnöke, a kormányból kilépő Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke ideiglenesen a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökére, a parlament alelnökére, Bugár Bélára bízza a törvényhozás irányítását. Miután a kereszt énydemokraták bejelentették, hogy kilépnek a kormányból, és minisztereik kedden az államfőnek is benyújtják a lemondásukat, a házelnök a saját távozási szándékáról is tájékoztatta a sajtót. A pártelnök újságírók előtt kijelentette: nem kezdeményezik Dzurin da miniszterelnök leváltását, de nem okozna gondot nekik támogatni egy ilyen javaslatot. A pozsonyi kormányválság oka, hogy a miniszterelnök pártja elutasította a lelkiismereti szabadságról szóló szerződés beterjesztését a kormány elé. Pavol Hrusovsky je lezte: kedden ő is lemond és a ház vezetését a továbbiakban Bugár Béla lesz hivatott ellátni. A vonatkozó alkotmányos jogkörök ellátásáról szóló megbízást a távozó házelnök még a nap folyamán, írásban is eljuttatja Bugárhoz. MTI vissza Megszületett az Adriai eurorégió CENA 2006. 02. 07, Olaszország, Szlovénia, Horvátország, BoszniaHercegovina, Szerbia és Montenegró, illetve Albánia képviselői hétfőn Velencében létrehozták az Ad riai eurorégiót. A Hina horvát hírügynökség tudósítása szerint a közeljövőben megalkotják a régió alapokmányát, ami után Brioni szigetén hivatalosan is összeül a régió képviselőinek testülete. Az elképzelések szerint a régió központja a horvátországi Pula városa lesz, ám a régió Brüsszelben is szeretne irodát nyitni. Az alakuló ülést beárnyékolta, hogy Szlovénia nem írta alá az Adriai eurorégió deklarációját, mivel abban nincsennek feltüntetve a tengeri határok. Ez a vita évek óta berányékolja Horvátország és Szlovénia kapcsolatá. Az új régió fő célja az adriai térség stabilitásának elősegítése, a szociális biztonság javítása, a mezőgazdaság, a halászat és a turizmus fejlesztése. A régiónak összesen 22 millió lakosa van. (CENA) vi ssza
