Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-31
16 Az Európai Bizottság minap nyilvánosságra h ozott NyugatBalkánprogramja ezt a stratégiai bizonytalanságot próbálja ellensúlyozni azzal, hogy egyéb lehetőségeket és konkrétumokat kínál a térségnek. „Javaslataim célja, hogy konszolidálják a térség stabilitását, növeljék a jólétet és konkrét eszközök kel ösztönözzék a fejlődést” – j elentette ki Olli Rehn bővítési biztos. A programot – amely a két és fél éve, Theszaloníkiben elfogadott stratégia „frissítése” – februárban vitatják meg az uniós külügyminiszterek. A finn biztos javasolja többek között szab adkereskedelmi övezet létrehozását a térség országai közt, a behozatali szabályok és a beutazás könnyítését a térség exportőrei számára, az egyetemi ösztöndíjak számának növelését, valamint azt, hogy a felmerülő kiadások fedezésére az EU vállaljon garanciá t. Utóbbit kétségessé teszi, hogy a brit exelnökség által kidolgozott hétéves költségvetés a már csatlakozott tago r szá- gok felzárkóztatására is kevesebb pénzt szán a korábban reméltnél, így a Balkán további támogatása problém á kat okozhat. Még az egyébként e lég jól álló Horvátország csatlakozásával kapcsolatban is vannak kérdőjelek, h i szen az érvényes uniós szerződés, a nizzai szerződés csak 27 tagúra „hitelesíti” az Európai Uniót, ezt a létszámot pedig 2007ben, Bulgária és Románia belépésével már eléri. vissza Az MPSZ támogatja a vajdasági MÁÉRT megtartását Lehetséges helyszínéül Zentát javasolja Nem kétséges, hogy a Szerbiához csatolt magyarság sorsa válságossá vált. Itt az ideje félretenni a kicsinyességet, és csak a felada tra koncentrálni, amely során meg kell oldani a szerbiai magyarság létkérdéseit, írja Rácz Szabó László, a délvidéki MPSZ eln öke a vajdasági magyar pártok vezetőihez intézett levelében a VMDP kezdemény ezésére reagálva. Ha a politikai színtér szereplői kizárósdit játszanak, a régi sérelmeken lovagolnak, saját hasznukat lesik, akkor esélyünk se lesz nyelvünk, kultúránk, életünk me gvédésére, mert elsodor bennünket a túlerő. Mindezek okán, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség annak ellenére, hogy igen sok sérelmet volt kénytelen e lszenvedni más magyar politikai szervezetektől - a lekicsinyléstől, a sajtóból való kizáráson keresztül, a koncepciós (magyarmagyar) bűnvádi feljelentésig , a Vajdasági MÁÉRT keretein belül hajlandó félretenni a múltat, és t á- mogatja annak létrehívását A vajdasági magyar egyeztetést, a Magyar Polgári Szövetség nem köti semmilyen előfeltételhez. Nem keresün k kibúvót. Amennyiben mások is hajlanak erre a hozzáállásra, akkor az egymás közötti egyébirányú vitákat, kizárjuk az esedékes megbeszélésekből, és azokat térben, időben máshová helyezzük. Ehhez az asztalhoz - a mi felfogásunk szerint - bárki leülhet, akib en látjuk a nemzetünkkel szembeni jó szándékot. Akinek mondanivalója van, meg kell hallgatni, hogy helyes döntést hozhassunk. Célunk az őszinte, érthető beszéd, a valós érdekek megfogalmazása, és a megoldások keresése. A Vajdasági MÁÉRT megtartásának hely színéül - mint lehetőséget - javasoljuk Zentát, áll Rácz Szabó Lászlónak, a Magyar Polgári Szövetség elnökének a levelében. vissza A határon túli magyarok közjogi státusáról − Budapest Analyses tanulmánya Összefoglalás: A m agyar kormány 2005 végén előterjesztést készített a határon túli magyarok alkotmányjogi státusáról. Az előterjesztés a magyar alkotmány módosítását feltételezi, melyhez kétharmados többség szükséges a magyar parlamentben. Ebben a kérdésben azonban ez a töb bség belátható időn belül nem fog létrejönni, aminek a kormányzó pártok is tudatában vannak. Az alkotmánymódosítási javaslat olyan ígéretet tartalmaz a határon túli magyarok számára, melyet a Magyar Köztársaság akkor sem lenne képes teljesít eni, ha a javas lat törvényerőre emelkedne. Elemzés: Mindenek előtt szükséges néhány elméleti alapkérdést tisztázni. Különböző nézetek ismertek az alko tmányok természetéről. Az uralkodó nézet szerint az alkotmány politikai nyilatkozatok és jogi normák együttese. A közjogi (államjogi, alkotmányjogi) jogviszonynak is vannak nélkülözhetetlen elemei, úgymint a törvényekben többnyire személytelen módon meghatározott alanyok, a normatív tartalom (jogok és kötelezettségek), a tárgy, és egyesek szerint ide sorolható a finalitás (c él) is. Modern társadalmakban a jogviszony elsősorban jogszabályok, s csak kivételesen szokásjog alapján jött és jön létre. A nyugati jogi hagyományban témánk szempontjából kiemelkedik a személytelen módon meghatározott alany és az automatizmus. A jogalanyokat a törvény csak kivételes esetekben nevesíti, adott tényállás esetében a norma automatikusan érvénybe lép, azaz