Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-03
18 körül mozog. Az idehaza felhasznált gáznak pedig több mint a 70 s zázaléka orosz importból származik, míg az EU országokban kevesebb mint 50 százalékos a behozatal aránya. A gazdaságkutató szerint a mostanihoz hasonló politikai konfliktusok, illetve az esetleges természeti csapások következményeinek a kivédésére szükség es lenne a kormányzat azon terveinek megvalósítása, amelyek szerint - a kőolajhoz hasonlóan - a földgáz esetében is létesülnének olyan stratégiai tárolók, amelyek az ország 90 napi gázigényének megfelelő mennyiségű készleteket lennének képesek befogadni. A z ilyen tartalékok képzése viszont megdrágítja majd a földgázt. Mindemellett hosszú távon gondoskodni kell majd az orosz gázt kiváltó alternatív forrásokról is, az ilyen szállítási útvonalak kiépítése azonban akár egy évtizedet is igénybe vehet, s több mil liárd euró költséggel jár majd. Magyarországon a háztartások 80 százaléka főz, illetve fűt földgázzal. A szakértők szerint a földgáz helyettesítésére még jelenleg nincs más megfelelő olcsó energiafajta, ha szükséges, esetleg az áram pótolhatja a gázfogya sztás egy részét. Keretes: Európa gázvezeték rendszer egybefüggő hálózatnak tekinthető. A vezetékben lévő gázmennyiséget a nyomás alapján mérik a szakemberek. ilyen nyomásmérő egységek általában 510 kilométerként vannak felszerelve a hálózatra. Így a gáz veszteség - a nyomáscsokkenés miatt - viszonylag pontosan mérhető. Az országunkba érkező gázmennyiség ,,felcimkézve" érkezik. Vagyis a feladó megjelöli a bejövő gázmennyiség hány százaléka, milyen forrásból származik. A gáz továbbítása pedig a szállítási s zerződések szerint zajlik. Azaz, az importgáz adott százalékát szállítják tovább az egyes megrendelőknek - például Szerbia irányába - függetlenül attól, hogy összesen mennyi gáz jött orszgunkba. Ahhoz, hogy a magyar gázvezetékhálózat működőképes maradjon legalább 42 millió köbméter gáznak kell a rendszerben lennie. vissza A britek dacosan rangsoroltak Magyar Hírlap, 2006. január 3. A címet José Manuel Barroso, az Európ ai Bizottság elnöke 22 százalékkal nyerte meg. NagyBritanniát Brüsszelből irányítják – legalábbis a brit rádióhallgatók szerint, akiket arról kérdeztek, hogy kit tartanak az ország legbefolyásosabb emberénektestületének. A címet José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke 22 százalékkal nyerte meg, második helyre szorítva Rupert Murdoch médiamogult, a harmadikra pedig a brit parlamentet. A britek életébe több beleszólása van a Tescót irányító Terry Leahynek is, mint a kormányfőnek. A tízes lista más odik felében jutott csak hely Tony Blairnek és Gordon Brown pénzügyminiszternek, akik közé a nyolcadik helyen a Google internetes keresőprogram férkőzött be. A legbefolyásosabb emberek közé mindössze egy nő került: Shami Chakrabarti, a Liberty nevű polgárj ogi szervezet elnöke négy százalékkal érdemelte ki az utolsó helyet. A BBC szerkesztője szerint a brit hallgatók arra is felhasználták a szavazást, hogy elmondják: Európának túl sok a hatalma. A britek szeretnék, ha az unió kevesebbet szólna bele az életük be. vissza Egy mondat a szövegtérben Magyar Hírlap, 2006. január 3. "Nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg mink et." (A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele, Magyar Hírlap, jan. 2.) Ez a mondat, így szövegösszefüggésből kiragadva meglehetősen ijesztően hat, Mohács előtt prédikálhattak ilyen hangon a geopolitikai helyzet fölmérésére alkalmas papok a közelgő török veszedelem láttán. Teljesen olyan, mintha az ellenzék mondaná, de még az is kisebbre saccolja a bajokat, hiszen szerinte azok emberi erővel is orvosolhatók, például ha hatalomra kerülne, képes lenne rá. Nem vagyunk akkora bajban, hogy a magunk eszével és erejével még ne tudnánk úrrá lenni rajta – ha csak nem éppen az a jelzett baj lényege, hogy az eszünk ment el, az erőnket meg elfecséreljük a viszálykodásra. Először is próbáljuk megérteni a körlevél e mondatának üzenetét. Templomokban, hívők előtt hangzott el, a nemzet lelki megújulásáért hirdetett imaév bevezetéseképpen. A hí veket tehát nem választásra, hanem imára szólítják föl, s nem kormányváltásért fohászkodnak, hanem lelki megújulásért. Lelkileg tényleg nem állunk valami jól, elég ha csak a három millió többékevésbé kilátástalan sorsú honfitársunk lelkét vesszük, s akkor még nem beszéltünk az állástalan diplomásokról, a gyereket nem vállaló családokról, a politikai táborokról, s bennük a
