Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-07
13 Rosszul érezte. Deutsch Tamás - Orbán elnök úr nevében is - most pontosan megvilágította neki(k) a hely zetet. Arról van ugyanis szó, hogy a magyar kormány - amint az jól bevált szokása - újra megtévesztette az amúgyis kizsigerelt, félrevezetett magyar népet. Egész pontosan az történt - és érdemes idézni Deutsch Tamás örökbecsű megfogalmazását , hogy "a kor mány és a miniszterelnök úr tapintatlan, minden gátlás nélküli öntömjénezése hozta a Financial Timest és annak munkatársait méltatlan helyzetbe". Hiszen a Fidesznek nem a kitűnő londoni újsággal van vitája, hova is gondolnak, akik ezt hiszik, a magyar pár t mindössze csak annyit szeretne elérni, hogy Gyurcsány és az egész bagázs tűnjön el a süllyesztőben, a balfenéken, a pokolban (nem kivánt törlendő). Mindezt nagyon is érthetően a brit szerkesztő - és a nagy nyilvánosság - tudomására is hozza a magyar parl ament fideszes alelnöke. Aki mellesleg amiatt is a budapesti kormányt és annak vezetőjét kárhoztatja, hogy a Financial Times a hazai pártpolitikai viták aktív szereplőjévé vált. Mindezek után senki sem csodálkozhat azon, hogy a Fidesz nem kér bocsánatot. Még mit nem. Deutsch Tamás levele végén "sajnálkozását" nyilvánítja, ha "szándékaik ellenére" azt a benyomást keltették volna, hogy pártja megsértette a Financial Times személyiségi jogait, jóhírnévhez fűződő jogát. Nyilvánvaló, hogy ez a sajnálkozás őszi nte (hiszen a levélben is írja). A brit lap ugyanis nem "akárki", tanácsos jóba lenni vele. Hogy pedig a magyar kormánynak lenne jó hírneve, azt a Fidesz eleve tagadja, tehát ha bármit is ír róla, azzal nem sértheti meg azt, ami nincs. Különben a Fidesz már előzőleg rehabilitálta a londoni lapot, hiszen egyik megállapítását idézte a hazai pénzügyi helyzetről szóló, "a MedgyessyGyurcsánykormány már elvesztette hitelét" kezdetű közleményében. A Financial Times tudósítója ugyanis egy rádióműsorban úgy foga lmazott: "a piac már nem hisz egyetlen magyar költségvetésben sem, sorozatosan elvétik a számokat”. A kérdés már csak az, hogy - ha a Fidesz logikáját követjük - ők vajon fizetteke és ha igen, mennyit a számukra kedves mondatért. Bár nekik nyilván az a te rmészetes állapot, ha minél nagyobbat rúgnak a kormányba. Már persze csak abba, amelyiket nem ők irányítanak. vissza Mostoha sorsú, vitákon át alakuló kisebbségi törvény - Csak azok szavazhatnak ősszel kisebbségiekre, aki k szerepelnek a névjegyzékeken Népszava 2006. január 7. Szerző: Simon Zoltán Pusztán kozmetikázásnak tartja a kisebbségi választási törvény tavalyi módosítását Kaltenbach Jenő. A kisebbségi ombudsman szerint az őszi választásokon már alkalmazandó jogszab ály nem oldja meg az "etnobizniszt", a visszaéléseket, sőt inkább a kalandorokat segíti. Bár a jogszabály még kiegészítésre szorul, már biztos, hogy csak azok lesznek választók és választhatók a kisebbségi voksoláson, akik kérik felvételüket a kisebbségi n évjegyzékbe. Az idén nemcsak parlamenti választásokat tartanak tavasszal, októberben ismét szavazhatunk - ősszel az önkormányzati mellett kisebbségi választások is lesznek. Az országgyűlési és a helyhatósági választásokon a rendszerváltás óta már bevált szabályok szerint voksolhatunk, a kisebbségek megválasztásának szabályai viszont tavaly lényegesen megváltoztak. Így már csak azok a kisebbségiek lesznek választók és választhatóak, akik szerepelnek a kisebbségi választói jegyzéken. A névjegyzék összeállít ását a törvény a helyi választási irodák - lényegében a jegyzők - hatáskörébe utalta; a jegyzékekbe legkésőbb július 15éig lehet kérni a felvételt. Május 31ig elvileg minden választójoggal rendelkező személy megkapja azt a nyomtatványt, amelyen nyilatkoz hat arról, kérie ezt. A nyomtatványon fel kell tüntetni az illető nevét, lakóhelyét, személyi azonosítóját, nyilatkozatát arról, hogy az adott nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozik, valamint aláírását is. Fontos szabály, hogy ha valaki több kisebbség v álasztói jegyzékébe is kéri felvételét, akkor valamennyi kérelme érvénytelen lesz. További újdonság, hogy kisebbségi jelöltet csak a már bejegyzett kisebbségi szervezetek állíthatnak (jelenleg 13 országos kisebbség van), 2006 után pedig a már három éve be jegyzett szervezetek. A jövőben a helyi kisebbségi képviselők választását - a maihoz hasonlóan - az önkormányzati választással egy időben és egy helyen tartanák, de a megyei és az országos kisebbségi önkormányzatot a következő év márciusában választanák me g. Az eddigi nagy botrányt kiváltó elektori gyűlések is megszűnnének, a kisebbségi önkormányzati képviselők választanák meg listán a megyei és az országos kisebbségi önkormányzat tagjait. A parlament két éves egyeztetés után tavaly júniusban fogadta el a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényeket. A kétharmados szavazatot igénylő módosításokkal elsősorban a Fidesz nem volt elégedett. A nagyobbik ellenzéki párt végül azzal a feltétellel
