Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-07
14 s zavazta meg a törvényt, hogy a névjegyzékeket nem maguk a helyi kisebbségi közösség tagjai állíthatják össze - ahogyan ez az eredeti javaslatban szerepelt , hanem a helyi választási irodák vezetői, lényegében a települési jegyzők. A kisebbségi biztos egy ébként éppen attól tart, sok kisebbségit elriaszt, hogy egy hivatalnoknak kell bevallania identitását. Kaltenbach Jenő lapunknak elmondta: pusztán kozmetikázásnak tartja az új jogszabályt, amely nem ad megoldást a jelenlegi problémákra, elsősorban arra, ho gy nem az adott kisebbséghez tartozók is be tudnak kerülni a választott kisebbségi testületekbe. Az egész képviseleti rendszer nem működik, ha nem tudjuk, hogy ki kit képvisel - tette hozzá. Kaltenbach szerint a visszaéléseket nem tudja csökkenteni az új r endszer, sőt a valóságos kisebbségiek helyett inkább a "kalandorokat" segíti. A törvény elfogadása után néhány nappal az akkori államfő, Mádl Ferenc alkotmányos vétóval élt és előzetes normakontrollra küldte a jogszabályt az Alkotmánybírósághoz (Ab). Az elnök aggályosnak vélte, hogy a törvény szerint olyan képviselők is mandátumhoz juthatnának a helyi önkormányzat képviselőtestületében, akiket nem a választópolgárok teljes közössége választhatott meg az önkormányzati választáson, hanem csak a kisebbségi s zavazók. Az Ab osztotta az államfő aggályait; tavaly szeptemberben hozott ítéletében alkotmánysértőnek találta, hogy a települési kisebbségi önkormányzati választásokon a legtöbb szavazatot elnyert tag egyúttal tagjává válik a helyi önkormányzat képviselőtestületének. A T. Ház ezek után októberben újra kénytelen volt szavazni a már törölt passzus nélküli törvényről, továbbá elfogadott egy határozati javaslatot. Ez kimondta: egy hónapon belül a kormány törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, mely sz abályozza a majd a kisebbségek kedvezményes mandátumhoz jutását - vagyis az alkotmánysértőnek ítélt részleteket. A törvényjavaslatot azonban még mindig nem terjesztették a Ház elé, mint Heizer Antal lapunknak elmondta: a pártok bevonásával jelenleg is egy eztetnek róla. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke kérdésünkre hozzátette, nem tart attól, hogy a kedvezményes mandátumjutás szabályai miatt nem lesz ősszel kisebbségi választás. Bár a parlamenti választás miatt nagyon kevés idő van a sza bályozás elfogadására, szerinte ez őszig megoldódik. Kaltenbach sem tart attól, hogy nem lesznek ősszel kisebbségi választások, szerinte a kedvezményes mandátum csak technikai kérdés. A kisebbségi biztos azonban nem vesz részt az egyeztetésen, mert mint mo ndta, "csak zavaró tényező lett volna", mivel nem ért egyet a törvénnyel. A kisebbségi ombudsman is az Abhez fordult, már korábban is, de az államfői beadványt követő Ab döntés után kiegészítette indítványát. Többek közt azt kifogásolta, hogy az új szabá lyok sem teszik lehetővé annak ellenőrzését, hogy ténylegesen fennálle a kisebbséghez tartozás, és nem határoznak meg szankciókat a valósággal ellentétes nyilatkozat megtétele esetére. Az Ab azonban elutasította Kaltenbach beadványát; a taláros testület d öntését a kisebbségi biztos lapunknak önellentmondónak minősítette. Az Ab ugyanis egyebek mellett kimondta, hogy "a kisebbséghez tartozásról szóló valótlan nyilatkozat tömegméretekben történő megtétele zavarhatja a kisebbségi önkormányzatok létrehozását. A z ilyen gyakorlat kialakulásával szemben szükség lehet megfelelő jogszabályok kidolgozására" - írták a bírák. "Az Alkotmányból nem következik azonban egyetlen meghatározott megoldás" - tették hozzá. Kaltenbach nem érti, miért nem érvényesülhetett a törvé nyben a kisebbségek autonómiája, hiszen ha valaki, éppen ők tudtak volna arról dönteni, hogy ki tartozik az adott nemzetiséghez, vagyis a névjegyzéken keresztül a közösségek fejezték volna ki érdekeiket. Nemcsak a kisebbségi biztos, hanem a kisebbségiek közül is sokan bírálták a törvényt. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke az új törvény elleni tiltakozás miatt az Országos Cigány Önkormányzatból (OCÖ) is kilépett. Horváth lapunknak korábban elmondta: szerinte a megkülönböztetéstől való fél elem miatt a romáknak pusztán egynegyede vallja magát nyilvánosan is romának, s ha regisztrálni fogják őket, még kevesebben vállalják majd származásukat. A 13 országos kisebbség vezetője, akik részt vettek a törvény kialakításában alapvetően üdvözölték a j ogszabályt, s bár a választójogi részeket többen nem tartották optimálisnak, egyedül a szerb kisebbség nem értett egyet a jogszabállyal. vissza
