Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-27
9 "Nem kizárt, nagyon is nem kizárt, hogy valaki Szerbiában bujkál és nehéz a nyomára bukkanni. Tapasztalt harcosokról van szó, olyan emberekről, akik nehéz körülmények között háborúztak, és életben maradtak. Jártasságuk miatt természetesen kép esek erre, és ha bujkálnak, akkor nem vesznek igénybe nagy számú testőrséget, teljesen másfajta rejtőzködési módszereket alkalmaznak" - mondta Dragan Jocic. A miniszter szerint Vukcevic kijelentésének sem kell a kelleténél nagyobb jelentőségek adni, a főüg yész vélhetően így kívánt nyomást gyakorolni a szökevényekre és siettetni a nyomozást. vissza A koszovói miniszterelnök számára csak a tartomány függetlensége fogadható el Petky József, az MTI tudósítója jelenti: B elgrád, 2005. december 25., hétfő (MTI) - Barjam Kosumi koszovói miniszterelnök szerint sem ő, sem más pristinai albán vezető nem ír alá olyan dokumentumot, amely függetlenségénél kevesebbet nyújtanak a tartománynak. Kosumi a KosovaLive pristinai hírüg ynökségnek adott interjúban - amelyet hétfőn idézett a belgrádi média - leszögezte, hogy sem ő, de a státustárgyalásokon részt vevő pristinai tárgyalódelegáció egyik tagja sem lát el kézjegyével olyan dokumentumot, amely a függetlenségnél kevesebbet nyújta na Koszovónak. Emlékeztetett arra, hogy minden koszovói parlamenti párt kizárólag a független és szuverén Koszovó létrehozására kapott felhatalmazást a képviselőháztól, ezért túllépi a mandátumát az, aki "alkudozik" a tartomány jogállásáról. A belgrádi politikai vezetők azonban ugyanolyan hajthatatlanok, mint a pristinaiak. Boris Tadic szerb elnök a hétfőn megjelent Jedinstvo című koszovói szerb hetilapnak nyilatkozva úgy foglalt állást, hogy a tartomány nemzeti sokszínűségét és a békés egymás mellett é lést csakis az általa javasolt megoldás szavatolná: Koszovónak Szerbián belül kell maradnia, és a tartományban két entitást - albánt és szerbet - kell létrehozni. Tadic leszögezte, hogy Belgrád számára Koszovó sokat hangoztatott "feltételes függetlensége" is elfogadhatatlan. Kérdésre válaszolva a politikus azt mondta, hogy a "rettegett NagyAlbánia" gyakorlatilag már létezik, Koszovó és Albánia között ugyanis gyakorlatilag nincs határ, az emberek és áruk áramlása ellenőrzés nélkül zajlik, miközben a Szerbia felöli adminisztratív határ jól őrzött és ellenőrzött. Miközben a tartomány jogállásáról januárban folytatandó érdemi tárgyalások előtt a belgrádi és pristinai politikusok folytatják a szópárbajt, Koszovóról továbbra is szinte napi rendszerességgel é rkeznek hírek különféle súlyos bűntényekről. Belgrádi hírműsorok szerint a kettéosztott Kosovska Mitrovica jobbára szerbek lakta északi negyedében hétfőre virradóra rálőttek két szerb férfira, akik súlyosan megsebesültek. Noha támadók kiléte egyelőre ismer etlen, koszovói szerb politikai vezetők szinte biztosra veszik, hogy albán szélsőségesek a tettesek. A történtek miatt északkoszovói Szerb Nemzeti Tanács az "albán terror" elleni tüntetést jelentett be keddre Mitrovicába. vis sza Úgy jó, ahogy van?! - Egy közvéleménykutatás margójára Vajdaságma.info 2005. december 27. [0:34:12] Szerző: Márton Attila Vajdaságban a kisebbségi jogok érvényesítése terén nincs gond -- véli az SCAN ügynökség decemberi közvéleménykutatása során megkérdezett nagykorú újvidékiek majd 60 százaléka, de további 20 százaléka is hasonlóan vélekedik. Újvidéken a szélsőséges nacionalista Szerb Radikális Párt (SRS), amelynek teljhatalmú elnökét háborús bűnökkel vádolja az ENSZ Hágában székelő törvényszéke , majd 40 százalékos támogatottságot élvez. Újvidéken többen vannak azok, akik elégedettek a vajdasági autonómia jelenlegi szintjével vagy még azt is sokallják, mint azok, akik a jelenleginél nagyobb önállóságot akarnak a tartománynak. Az újvidéki állapot ok talán nem vetíthetőek ki Vajdaság egészére, hiszen kevés olyan település van Vajdaságban, amely olyan betelepülési hullámokat ért meg az elmúlt tizenöt év alatt, mint a tartományi székváros. Ennek ellenére, éppen az elmúlt tizenöt év gyakori választásai bizonyították be, hogy a vajdasági politikai erőviszonyok nem sokban térnek el az újvidékiektől. A közvéleménykutatások manapság is megerősítik ezt az állítást. A "nép" (demos) többsége tehát nem akar autonóm Vajdaságot, nem érti, miért "hőzöngenek" a ki sebbségiek meg az SRStől vár jobb jövőt. Úgy jó, ahogy van. A radikálisok Újvidéken ismét megnyernék a helyhatósági (önkormányzati) választásokat -- egy éves uralkodásuk nem csökkentette népszerűségüket. Ennek legalább két oka lehet: a szerbség nagy rész ét mélyen átható
