Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-27
10 nacionalizmus és idegengyűlölet (az SRS országos szinten is a legnépszerűbb), meg az, hogy sokaknak tényleg állást, fizetést adtak a radikálisok. Szerbiában ugyanis a többpártrendszer azt jelenti, hogy pártoligarchiák váltogatják egymást a hatalom különböző szintjein, "helyzetbe hozva" saját "klientúrájukat". Magyarán, a "kormányra" kerülők legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy az őket támogatókat politikai és/vagy gazdasági hatalomhoz juttassák. Így nem csoda, hogy az újvidéki radik álisszocialistaszerbdemokrata koalíció első dolga az volt, hogy a saját embereit, párthuszárait ültesse a városi irányítás alatt levő (köz)vállalatok élére és, hogy százával helyezze el párttagjait a jó fizetéssel járó munkahelyekre. Ezt tette eddig is m inden új hatalom, nemcsak Újvidéken... Ami pedig Vajdaságot, annak autonómiáját illeti: a SCAN adatai szerint Újvidéken a tartományi autonómia támogatói kevesebben vannak, mint annak ellenzői. A jelenlegi "autonómiát" ugyanis a szavazásra jogosultak 37 sz ázaléka tartja elégségesnek, 9 százaléka még azt is eltörölné, a jelenleginél nagyobb autonómiát akarók aránya pedig összesen 41 százalék. Márpedig a jelenlegi állapotokkal elégedettek nem tekinthetők autonómiapártiaknak. Vajdaságnak ugyanis szinte semmif éle önálló hatásköre, önálló pénzforrása nincs. A leggyakrabban említett példa jó illusztráció: az egész vajdasági képviselőház kevesebbet ér, mint egy szerbiai parlamenti képviselő. Mindkettő benyújthat törvényjavaslatot a központi parlamentnek, de ott sz avazni csak az utóbbi tud. Szemet szúr azonban az autonómia "eszméjének" 41 százalékos támogatottsága (az arány változó: minél nagyobbak a politikai feszülségek az országban, annál kevésbé mer "autonomista" lenni az átlagpolgár ). Ez még mindig sokkal töb b, mint amennyi szavazatot kapnak az autonomista pártok, koalíciók. Az egyik lehetséges magyarázat: a 2000ben tartományi "hatalomra" kerülő autonomista politikusok és pártjaik tehetetlensége, sógorkomajóbarát stílusú hatalomgyakorlása. A vajdasági auton ómiának talán még mindig van esélye, de nem az "eszme" jelenlegi képviselőivel. A kisebbségi jogok gyakorlásában a megkérdezett újvidékiek nem egész 6 százaléka érzékel problémákat. A többiek nem értik, miért "elégedetlenkednek a kisebbségiek". Hisz vanna k iskoláik, napi- és hetilapjaik, tévé- és rádióműsoraik, nemzeti tanácsaik... A hangos kisebbségi (értsd: magyar, hiszen a többi kisebbség népességen belüli aránya vajdasági szinten a 3 százalékot sem éri el) "jogvédelmi kampány" tehát nem sok eredményt h ozott. "Nem nyerte meg az agyakat és a szíveket" -- mondanák az amerikaiak. Sőt, akármennyire is indokolt volt, kontraproduktívnak bizonyult az elveszített területek miatt kesergő, minden másságban ellenséget látó szerbség körében. A dobverés és szócséplé s helyett talán több eredményt hozna a létező magyar intézmények életben tartása, a fiatalok nemzeti tudatának erősítése, "gazdasági versenyképességük" növelése, no meg az arányos foglalkoztatottság és képviselet kitartó követelése, akár nemzetközi intézmé nyek támogatásával is. Mert a magyarok (és a más kisebbségiek) igenis alulképviseltek az állami szervekben, intézményekben, vállalatokban... A magyarok óriási többsége vesztese a már majdnem befejeződött privatizációnak és csak nagyon kevés magyar tartozik a magánosítás haszonélvezői közé. Pirosfehérzöld zászló alatt csárdásozni és kurjongatni -- nem elég a nemzetrész megmaradásához. Ez a kisebbségi joggyakorlásnak az a szintje, amit kielégítőnek tartanak azok is, akik "nem látnak gondokat" a kisebbségi j ogok érvényesítésében. vissza Provokáció Tordán karácsony estéjén - A rendőrség csitította le a randalírozó csőszteleki fiatalokat Vajdaságma.info 2005. december 27. [1:27:07] Karácsony estéjén újabb incidens történt Tord án, számol be róla a Magyar szó. A randalírozók ezúttal csőszteleki fiatalok voltak, akiket végül a rendőrség csitított le. Szerencsére tettlegességre nem került sor. Az esetről Szűcs Sándor, a helybeli Eagle diszkó tulajdonosa értesített a lap szerkesztős égét. - A héttagú csőszteleki csoport először az angol és magyar zeneszámok helyett szerb nótákat követelt, majd összefogózva, (sáros cipőkkel) felálltak a székekre és azt skandálták, hogy ez itt Szerbia. A jóhiszemű előtt is egyértelmű volt, hogy provoká lni jöttek, nem pedig békésen szórakozni. A magyar fiatalok félrehúzódva nézték őket. A feleségem tartózkodott a diszkóban (én az éjféli szentmisére mentem), és mivel egyértelművé vált, hogy a duhajkodókat nem bírja lecsitítani, kihívták a rendőrséget. A r endőrök megmagyarázták a forrófejű fiataloknak, hogy mások karácsonyán nem illik így viselkedni. Ők viszont azzal magyarázkodtak, hogy nem tudták, hogy
