Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-22
20 fogjuk tevékenységünket. Minden erőnkkel tovább kívánjuk képviselni - nemzetiségtől függetlenül - a délvidéki polgárok, valamint az egyéges és oszthatatlan, 15 milliós magyar nemzet érdekeit, amelyhez alapvető emberi jogunk van! .” – áll a december 21én keltezett közleményben. vissza Kostreš: "Már a HVIM neve is sérti a nemzeti érzéseket" - Nem követelték a HVIM betiltását, mert a belügyminisztérium nem minősítette azt nácinak Vajdaságma.in fo 2005. december 21. [18:24:25] Bojan Kostreš, a vajdasági képviselőház elnöke levélben fordult Boris Tadić, szerbiai elnökhöz, Vojislav Koštunica kormányfőhöz és Predrag Marković, szerbiai parlamenti elnökhöz, amelyben – a tartományi képviselőház tegnap i döntésével összhangban – követeli az újnáci és klerofasiszta szervezetek betiltását és tagjaik megbüntetését. „Ha Vajdaságnak lenne törvényhozási, végrehajtói és igazságszolgáltatási hatásköre, akkor mi már rég megkezdtük volna az ilyenekkel való leszámo lást” – nyilatkozta Kostreš a Beta híre szerint. Arra a kérdésre, hogy a vajdasági képviselőház miért nem követelte a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom betiltását, a házelnök azt válaszolta, hogy azért, mert a szerbiai belügyminisztérium nem minősítette a HVIMet sem újnácinak, sem rasszistának, sem klerofasisztának. „Szerintem már e mozgalom elnevezése is, a 64 vármegye, az első világháború előtti nagy Magyarországra utal. Tehát már elnevezésükkel veszélyeztetik a vajdasági polgárok többségének nemzeti érzéseit” – véli Kostreš. Mint mondta,a vajdasá gi képviselőház azért nem ragaszkodott a a honvédtalálkozók betiltásához, mert összetűzésbe kerülne a szerbiai kormánnyal és parlamenttel, mert egyúttal követelte volna a második világháborús csetnikek összejöveteleinek betiltását is. vissza Verespatak update - Majd' mindenki az aranykitermelés ellen, az RMGC nem tágít Transindex.ro [21.12.2005] 1997 óta tart a huzavona a bányavállalat, román állam és civilek közt. A történet, összefoglalva. Az Erdélyiérchegységben f ekvő Verespatak (Rosia Montana) a római korban a birodalom legtermékenyebb nemesfémlelőhelyei közé tartozott. Korabeli neve Alburnus Maior. Egyes vélemények szerint mindmáig itt található Európa legnagyobb aranytartaléka annak dacára, hogy a kitermelés 2 0 00 éve folyik. Verespatakról mostanra mindenkinek egy kanadai cég jut eszébe, mely Európa legnagyobb nyíltszíni aranybányáját hozná létre: tervek szerint óriási krátereket robbantanának az osztrákmagyar monarchia idején virágzó, de mára meglehetősen els zegényedett Verespatak helyén, és ciánvegyülettel mosnák ki az aranyat. A beruházó kevés tapasztalattal rendelkezik A bányaberuházás mögött a kanadai Gabriel Resources Ltd. áll: a korlátozott anyagi erőforrásokkal rendelkező cégnek igen kevés a bányász ati tapasztalata. A torontói székhelyű vállalat a kanadairomán Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) 80%os főrészvényese, a dévai Minvest román állami bányatársaság csaknem 20%al van jelen a cégben. A Gabriel Resources részvényeinek egy részét a világ legnagyobb bányavállalata, a Newmont Mining Corporation birtokolja, mely a közelmúltban 18,5%ra növelte a részesedését. A Gabriel Resources részvényeinek többi része különféle, amerikai és kanadai befektetési alapok tulajdonában van. A projekt, melyet a lakosság 95%a ellenez A Gabriel Resources képviselői 1997ben érkeztek Romániába, és szerződést kötöttek a bánya megnyitására. Itt ugyanazt a technológiát alkalmaznák, mint a tiszai katasztrófáért felelős, napjainkban Transgold néven működő Aurul, vagyis cianiddal maratnák ki a z aranyat a szétmorzsolt kőzetből. Az eljárás során keletkezett zagy elhelyezésére az óriásbánya mellett egy 300 hektáros derítőt is építenének.
