Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-22
21 A verespataki bányaprojekt terve már a kezdetek óta vehemens ellenállásba ütközött helyi, országos és nemzetk özi szinten. A településen a régi aranybányászok családjainak leszármazottaiból megalakult az Alburnus Maior Egyesület, mely 350 verespataki és 100 szomszédos bucsonyi családot képvisel. Ez a szervezet a verespataki ellenállásban kulcsfontosságú, és a Zöld Erdély Egyesület illetve a Román Tudományos Akadémia mellett a Greenpeace támogatását is élvezi. Egy, a Ziua napilap és OTV televízióadó által rendelt felmérés szerint a ro mán polgárok 9598%a ellenzi a bányaprojekt megvalósítását. Tudvalevő, hogy a tervezett bánya komoly ökológiai és szociális veszélyeket jelent: hogyha például esőzések miatt gátszakadás történne a derítőben, akkor az a nagybányai ciánszennyezésnél negyven szer nagyobb kárt okozna a környezetben. A nemesfémbánya legalább 330 tonna arany és 1300 tonna ezüst kitermelésével kecsegtet, ami a cégnek több, mint 4 milliárd dolláros bevételt jelentene, azonban a mindössze 17 évig tartó kitermelés után – melynek so rán gyakorlatilag elhordanának egy egész hegyet – holdbéli pusztaságot hagyna maga mögött az RMGC. Az ellenérv: a jelenlegi aranybányák is környezetszennyezők Az igazsághoz egyébként az is hozzátartozik, hogy az Erdélyi Szigethegységben régóta működő, kisebb aranybányák zagytározói évek óta komoly környezetvédelmi gondot okoznak ipari szennyvizeikkel és üledékeikkel, melyek nehézfémeket és ciánszármazékokat is tartalmaznak. Az ökológiai bombaként emlegetett hegyi bányák zagytározóinak karbantartására nincs pénzük a helyi szerveknek, ráadásul a csapadékos időjárás gyakran megrongálja az amúgy is elhanya golt régi gátakat, derítőket. Vizsgálatok, törvénytelen határozatok Néhány hónappal ezelőtt a román ügyészség is vizsgálódni kezdett a verespataki aranybányaberuházás körül. Eddig a RMGCben részesedéssel bíró Minvest három igazgatója ellen indítottak eljárást közérdeket sértő hivatali visszaélés alapos gyanújával, de az ügyben kihallgatják Frank Timiş román származású kanadai üzletembert is, a sokat vitatott aranybánya ötletgazdáját. A kábítószer- és gyémántkereskedelmi ügyekben is érintett Timişre egyébként rájár a rúd, mert legutóbb kénytelen volt lemondani olajipari cége, a brit Regal Petroleum igazgatói tisztségéről, amely egy görögországi olajbotrány miatt hatalmasat bukott a tőzsdén. Mindeközben az Alburnus Maior felkérte Fehér megye prefektu sát, hogy nyilvánítsa semmisnek a helyi önkormányzat azon határozatait, melyek szerintük törvénytelenül juttatták előnyhöz az RMGCt. A verespataki önkormányzat öt év alatt több olyan határozatot fogadott el, amelynek haszonélvezője a Gold volt. Ennek köve tkeztében a vállalat könnyebben tudott telkeket és közműveket vásárolni, illetve előnyére tudták módosítani a település városrendezési terveit is. 2002ben ráadásul Verespatak olyan ipari zónává lett nyilvánítva, melyen csak az RMGC tevékenykedhet. A gyu lafehérvári ítélőtábla végül felfüggesztette a településrendezési terv megvalósítását, amely alapján megkezdhető lett volna a műemlék bányásztelepülés lebontása és a környék átformálása. A környezetvédők a verespataki polgármestert is büntetőeljárás alá helyeznék, ugyanis Virgil Năriţa a bányanyitás elleni kampányával lett a helység elöljárója, de megválasztása után már a máshol felépítendő Új Verespatak mellett agitált a Gold nevében. Védetté nyilvánították a fő helyszínt A bíróság egy olyan döntést is hozott januárban, melynek értelmében a kanadaiak már le is kellett volna fújják a tervet: ismét régészeti védettséget adott a tervezett bánya fő helyszínének, a legtöbb római bányajáratot rejtő Kirnyikhavasnak. A hír reménnyel töltötte el a nemzetközi régészszakmát is – a hegy kálváriája egyébként szerepelt a Sacred Sites International Foundation (SSIF) ezévi jelentésében is. (A szent helyek megmentéséért
