Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-22
17 A helyzetet bonyolítja, hogy a briteknek még írott alkotmányuk sincs, amely segítene a nemzeti minimum meghatározásában. Az egyre több új állampolgárt látván (2004ben 141 ezerre nőtt a számuk, ami 12 százalékos emelkedés 2003hoz képest) a belügyminisztérium mégis valamennyire kezelhető módszert akart kidolgozni a méltatlanok kiszűrésére és a méltók beilleszkedésének segíté sére. A bevándorlásért felelős államtitkár, Tony McNulty szerint azonban "a vizsga nem azt teszteli, képese valaki britté válni. Azt mérjük fel, mennyire kész valaki az állampolgárságra." Hogy ez a megfogalmazás mit fed, nem teljesen világos. Az igaz, hog y a 24 tesztkérdés zöme valóban nem vagy csak nagyon közvetve érinti például a brit történelmet. Tudni kell viszont, mikor kaptak szavazati jogot a 18 évesek, milyen sorrendben követi egymást a naptárban a négy védőszent, András, Patrik, Dávid és György na pja, és kitől vették át a britek a Mikulás hagyományát. Akad néhány gyakorlati tudnivaló is: például milyen telefonszámot kell tárcsázni, ha bajba kerül az ember. Mennyi ideig kell házasnak lenni, mielőtt beadhatja valaki a válópert? Felbukkannak olyan kér dések is, amelyek a csatornán innen aligha szerepelnének. Például: mi a legfontosabb, ha az ember ügyvédhez fordul? (A helyes válasz: megkérdezni, mennyi a munkadíja.) Talán a legbritebb kérdés az, amely azt firtatja, mit tesz a jó állampolgár, ha véletlen ül kilöttyinti a kocsmában valakinek a sörét. A lehetséges válaszok közül a londoni belügyérek szerint ez a helyes: felajánlom, hogy veszek egy másikat. Szigorúbbá váltak a korábban még elég nyitott dánok. Míg a 2001. szeptember 11ei terrortámadások előt t a lakosság fele nem ellenezte a bevándorlást, mára a befogadó érzelműek aránya egyharmadra csökkent. A 2001. decemberi választás sorsát is az döntötte el, hogy a hatalomra jutó jobbközép kormány egyik fő programpontja a bevándorlók és menekültek számának radikális csökkentése volt. Az idén már csak 5800 honosítási kérelmet fogadtak el, míg az előző kormány idején évente kétszer ennyit. A legújabb fejlemény, hogy a szélsőjobboldali Dán Nép Pártjának támogatásával december 8án a kormány megszigorította a h onosítást. Aki állampolgárrá akar válni, annak immár tesztvizsgán kell számot adnia arról, mennyire ismeri ki magát a dán társadalomban, kultúrában, történelemben. A nyelvismeret eddig is követelmény volt, de most ennek a szintjét is emelik. A dán kormány most azt tervezi, hogy az előző lépcsőfokra jutást is megnehezíti: csak azok kapjanak majd tartózkodási engedélyt, akik írásba adják, hogy a dán társadalom aktív tagjaiként integrációra törekszenek, vállalják például, hogy nem verik a gyerekeiket, és szakí tanak olyan, harmadik világbeli hagyományokkal, mint a kényszerházasság vagy a lányok nemi szerveinek csonkítása. Olaszországban az alapjában idegenellenes Északi Liga nyújtott be decemberben törvénytervezetet a honosítási teszt bevezetéséről. Róma eddig is az EUátlagnál hosszabb idő elteltével, tíz év folyamatos tartózkodás után adta meg az állampolgárságot. A hazafias érzelmű északolaszok szándéka szerint további feltétel lenne a tisztességes nyelvtudás, beleértve, hogy a honosításra várók a helyi (ha ú gy esik, akár az északolaszoknak is rejtélyes szárd) dialektusban is megértessék magukat. Tervezik egy tesztvizsga bevezetését is, amely szintén nem pusztán a hétköznapi beilleszkedéshez szükséges ismeretekre terjedne ki. Az állampolgári jogok és kötelessé gek, az országos és a helyi intézmények bemagolása mellett a kultúra, a történelem, az olasz hagyományok ismeretét is elvárnák. A törvénytervezet beterjesztői szerint ezzel lehetne elősegíteni, hogy a bevándorlók integrálódjanak az olasz társadalomba, ne s zoruljanak kulturális gettóba, amely a deviáns jelenségek melegágya. Franciaországban viszont - ahol éppen az idén őszi elővárosi zavargások nyomán vetődött fel sokakban a kérdés, mennyire franciák a bevándorlók gyerekei és unokái - nincs állampolgársági teszt. A területileg illetékes prefektus állítja össze a kérelmező dossziéját, amelyben vizsgáztatás nélkül rögzíti, szerinte mennyire asszimilálódott a jelölt - ideje volt rá, mert legalább öt éve Franciaországban kellett folyamatosan élnie és keresnie , és eléggé ismerie a francia nyelvet. Igaz, ez utóbbival nemigen szokott gond lenni, mivel az új polgárok jó része francia ajkú területekről érkezik. Az Einbürgerung, a "bepolgárosodás" útja kevésbé rögös Németországban. Amióta 1991ben liberalizálták, m ajd 2000ben teljesen átdolgozták az állampolgársági jogot, már minden olyan külföldi jogosult a német állampolgárságra, aki legalább nyolc éve legálisan él az országban, gondoskodik saját maga és családja létfenntartásáról, tud németül, büntetlen előéletű , és elfogadja az ország demokratikus alaprendjét. Vagyis nem csupán kérheti az állampolgárságot, hanem ha valamennyi feltételnek megfelel, jár is neki. A föderális berendezkedésű Németországban ennek intézése az egyes tartományok hatásköre. Így aztán - m int a HVG a külföldiek integrációjával foglalkozó kormánymegbízott berlini irodájában megtudta - van olyan tartomány, például ÉszakRajnaVesztfália vagy SchleswigHolstein, ahol a nyelvismeret ellenőrzése a német