Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-22
16 volna, akkor most nem beszélhetnénk arról, hogy határt nyitunk. M egpróbálok mindent elkövetni önök által is, mások által is, hogy ezeknek az embereknek felhívjam a figyelmét, hogy igen, határnyitás 23án és szeretettel meghívjak mindenkit tíz órára Kisszelmencre. Hatvan éve vártak már erre a pillanatra – mondta a polg ármester, hozzátéve: nem lett volna szabad egy községet elvágni, az egyharmadát hagyni a Szovjetunió részén, s „a kétharmadát oda tenni Szlovákiához. Mondhatjuk, hogy hatvan éve várnak a helyi és a környező lakosok is arra, hogy itt határ nyíljon, és szimb olikusan egyesüljön a két község." vissza Elítélték az újnácikat és a Hatvannégy Vármegyét - Csak a politikusokat marasztalják el Magyar Hírlap 2005. december 22. Szerző: J. Garai Béla A szerbek egyöntetűen üdvözölték a döntést, a magyarokat viszont megosztotta az a vajdasági képviselőházi állásfoglalás, mely a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM) is szélsőségesnek minősíti. A szerb sajtó általában elismeréssel nyugtázza azt a tartományi képviselőházban el fogadott határozatot, amely követeli a belgrádi kormánytól, hogy az ország egész területén tiltsa be a neonáci, rasszista és klerofasiszta csoportok és szervezetek működését, a HVIM esetében pedig akadályozza meg a be nem jegyzett csoport "Szerbia integrit ását és a polgárok nemzeti érzéseit sértő" tevékenységét. Külön említik a nagy port kavaró honvédtalálkozókat is, de csak a politikusokat marasztalják el, akik részt vesznek ezeken. A magyar pártok közül az Ágoston András vezette VMDP, amelyhez csatlakozo tt a Páll Sándorféle VMDK is, elítélte a határozatot, mert abban, úgymond, "ijesztgetik a magyarokat", és egyenlőségjelet próbálnak tenni a honvédtalálkozók, a HVIM, illetve egyes szélsőséges szerb szervezetek közé. A legnagyobb magyar párt, a VMSZ viszo nt részt vett a határozat kidolgozásában. Korhecz Tamás tartományi kormányfőhelyettes a képviselőházi vitában kijelentette: a szélsőségeseknek meg kell mondani, hogy nem kívánatosak, és hogy "nem számítunk a szavazataikra. Nem akarunk szövetségben lenni ve lük csupán azért, mert nemzeti színekbe öltöztek, és NagySzerbiát vagy NagyMagyarországot hirdetnek romák, árulók és internacionalisták nélkül." A szerb lapok kiemelten idézik Korhecz szavait: "A magyar szélsőségesek nem az enyémek, elhatárolódom tőlük é s eszméiktől. Elfogadom, hogy NagyMagyarország térképének lobogtatása és a trianoni szerződés revíziójának emlegetése sérti a szerbek érzéseit, akikkel együtt akarok élni." vissza Bévül szűkösebb – Állampolgársági vizsgá k HVG 2005. december 21. 00:00 Eléggé franciák ezek a fiatalok? - kérdezték sokan az őszi külvárosi zavargások résztvevőiről. Nincsenek már túl sokan? - mutogatnak a dánok a bevándorlókra. Az egyre kevésbé szívélyes befogadó országok egyikébenmásikában, válaszképpen az efféle kérdésekre, vizsgák bevezetésével nehezítik az állampolgárság elnyerését. Háromnegyed óráig tart és 34 fontba kerül a brit állampolgársági teszt, amely idén novembertől lett kötelező. Az első sikeres vizsgázók az állampolgárságukat igazoló okmányokat ünnepélyes külsőségek közt vehették át, a trónörökös és a belügyminiszter jelenlétében. A boldog új britek egyike, a 29 éves Joseph Antwl hat éve érkezett Ghánából Londonba, diplomás könyvelőként jó állása van. Neki a felkészítő tanfoly am elvégzése után egyedül a királyi családra vonatkozó kérdés okozott fejtörést, vagyis az, hogy elvehete a trónörökös nem protestáns személyt. A szociális gondozó ukrán Szvetlána arról számolt be, hogy született angol barátainak felolvasta a vizsgakérdés eket, és nagyon mókásnak találta, hogy a legtöbbjük nem tudott válaszolni rájuk. Nagy kérdés tehát: mit jelent a britség? Erre a kormány is kíváncsi volt, mivel a bevándorlás körül rendre fellángoló viták visszatérő eleme, hogy gyengülhet a társadalom öss zetartó ereje, ha a bevándorlóktól nem követelik meg a közös értékek és közös kulturális normák minimumának elfogadását. Csakhogy a tanácsadók arra az eredményre jutottak, hogy a britség fogalmát nem lehet precízen meghatározni. Már csak azért sem, mert a testület elnöke, Sir Bernard Crick professzor szerint: "Az Egyesült Királyság nem egyetlen kultúra, hanem különböző nemzetek uniója."
