Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-02
11 "A miniszterelnök azzal, hogy a képviselőházban nyíltan védelmébe vette az etnik ai kisebbségek jogát az önrendelkezésre és a többség lakta területektől való elszakadásra, gyakorlatilag törvényesítette a müncheni szerződést" - reagált Paroiubek kijelentésére Necas. A kormányfő Necas szavait puszta demagógiának minősítette. Az 1938 őszén aláírt müncheni egyezmény alapján az akkori Csehszlovákia Németország javára lemondott a német kisebbség által lakott szudétanémet területekről. Paroubek úgy vélte: a koszovói helyzet komoly, s ezért életképes megoldásra van szükség. A Mladá Fro nta Dnes című liberális lap csütörtökön azt állította: felháborodást váltott ki az európai diplomáciai körökben Jirí Paroubek, cseh miniszterelnök közelmúltban elhangzott javaslata, hogy a koszovói helyzetet a tartománynak a szerbek és az albánok közötti f elosztásával oldják meg.A diplomáciai vihar oka az újság szerint az, hogy Paroubek javaslata Koszovó felosztására az etnikai határ mentén szöges ellentétben van az Európai Unió álláspontjával, amelyet korábban Prága is támogatásáról biztosított. Paroubek j avaslatának elhangzása után Brüsszel állítólag nem tudja, hogy akkor végül is melyik a hivatalos cseh álláspont. "Megoldást jelenthetne a terület (Koszovó) felosztása az etnikai határ mentén. Az északi rész Szerbiához kerülne, míg a déli nagyobbik rész pedig független státuszt kapna" - jelentette ki novemberi koszovói látogatása során a cseh kormányfő. A prágai lap úgy tudja, hogy Paroubek véleménye mögött tanácsadója, Ivan Busniak egykori belgrádi cseh nagykövet áll, aki ismert a szerbek iránti szi mpátiáiról, ahogy azt a koszovói válság idején is megmutatta. Jirí Paroubek a koszovói helyzet megoldásáról szóló véleményét mindezek ellenére állítólag hivatalos cseh álláspontként kívánja terjeszteni - jegyzi meg az újság külügyminisztériumi forráso kra hivatkozva. vissza Önálló magyar karokat kért három tanár a BabesBolyai Tudományegyetem szenátusától Kolozsvár, 2005. december 1., csütörtök (MTI) - Írásos formában kérte az önálló magyar karok létrehozását a kolozs vári BabesBolyai Tudományegyetemen (BBTE) három magyar oktató, aki erre vonatkozó kérelmét az egyetem szenátusa elé terjesztette - tájékoztatta csütörtökön az MTIt Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke. A benyújtott kérelem ért elmében az egyetem magyar oktatói versenyvizsga nélkül kerülnének át az új struktúrába, amelyet a tervek szerint a természettudományi, a humántudományi, valamint a társadalomtudományi kar alkotna. A már létező és önálló magyar karként működő református és római katolikus vallástanárképző kar a módosítás után is változás nélkül folytatná munkáját, a közgazdaságtudományi, jogi, testnevelési és pszichológia karon működő magyar tanszékek pedig nem tömörülnének az új szerkezetbe. Ezek a jelenlegi, szakonként - és nem nyelvi kritériumok alapján - elkülönített karokban működnének tovább. A magyar karok létrehozása után az egyetem laboratóriumait továbbra is közösen használná a román és a magyar tagozat. A kérés előterjesztői statisztikát is csatoltak a dok umentum mellé, amelyből kiderül, hogy a BBTE magyar oktatóinak 83 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Az adatok a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által végzett aláírásgyűjtésből származnak. Kiderült, hogy a megkérdezett 179 magyar oktató k özül 149 támogatja az új struktúrák létesítését, 28an tartózkodtak, és mindössze ketten ellenezték a tervet. Kovács Lehel, a főleg oktatók által létrehozott, az önálló karokért és önálló egyetemért küzdő BKB alelnöke, az egyetem oktatója az MTInek el mondta: a kérvény aláírói szorgalmazták, hogy az egyetem legfontosabb döntéshozó testülete január 30ig vitassa meg a kérést. A magyar karok létrehozását már évek óta tervezik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) még tavaly úgy döntött, hogy a kisebbségi törvénytervezet elfogadásáig leveszi politikai napirendjéről a magyar karok létrehozásának témáját, mivel úgy vélte, nem célszerű egyszerre két etnopolitikai célért küzdeni. A magyar karok kérdése azt követően került ismét előtérbe, hogy a BKB november közepén több erdélyi városban tüntetéssorozatot szervezett az 1959ben megszüntetett és a Babes egyetemmel egyesített Bolyai Egyetem visszaállítására. Szerintük a magyar karok létrehozása az első lépés az önálló egyetem megteremtéséhez. Az önálló karokat a magyar oktatók azért szorgalmazzák, hogy a BBTEn belül a magyar nyelvű oktatás fokozottabb önállóságra tegyen szert, és a magyar tagozat döntéseit a többséget alkotó román oktatók beleszólása nélkül hozhassák meg. vissza Az új EUtagok támogatásának csökkentését próbálta elfogadtatni Blair Tallinnban Tallinn, 2005. december 1., csütörtök (MTI/AFP) - Az új EUtagoknak szánt támogatások csökkentését próbálta elfogadtatni Tony Blair brit miniszterelnök csüt örtökön Tallinnban, ahol a három balti ország kormányfőjével
