Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-02
12 kezdte meg tárgyalásait az Európai Unió hosszú távú költségvetésének a brit elnökség által kidolgozott új javaslatáról. Andrus Ansip észt, Aigars Kalvitis lett és Algirdas Brazauskas litván k ormányfővel folytatott megbeszélései után nyilatkozva a brit kormányfő lényegében azzal érvelt, hogy valójában csak "elvi" megszorításokról van szó, mivel 2004ben csatlakozott tízek - a korábbi EUbővítések tapasztalata alapján - úgysem tudják majd felhas ználni a 20072013as uniós keretköltségvetés eredeti tervezetében regionális és vidékfejlesztésre szánt összegek egészét. Ha azonban ragaszkodnak az eredeti összegekhez, egykét évvel is elhúzódhat a keretköltségvetés elfogadása. Blair, aki ukrajnai l átogatásáról érkezett az észt fővárosba, pénteken Budapesten cseh, lengyel, magyar és szlovák partnereivel folytatja a december 1516án esedékes uniós csúcsértekezlet előkészítését célzó tárgyalásait. A frissen csatlakozott országoknak "bizonyos rugal masságról kellene tanúbizonyságot tenniük" - jelentette ki Blair a Tallinnból londoni újságíróknak adott telefonos interjújában. Szóvivője később hozzátette, hogy ha ezt megteszik (az új tagok), "velük együtt dolgozunk majd, hogy megnézzük, tudjuke még in kább javítani a pénzek áramlását". "A legjobb megállapodás az (lenne), amelyik alapvetően átalakítja az európai költségvetést, mégpedig úgy, hogy a jövőben olyasmire költsünk, ami valóban megváltoztatja országaink helyzetét, dinamizmust, innovációt és fellendülést hozva a jövőre nézve" - fejtegette sajtóértekezletén Blair. A brit megszorító javaslatot - amelynek egyik legvitatottabb része az Európai Unió igen költséges mezőgazdasági politikáját kurtítaná meg - határozottan ellenzi az unió tíz új tag ja, köztük Magyarország, mivel az összesen mintegy 2025 milliárd euróval csökkentené azokat a támogatásokat, amelyekre csatlakozásuk óta számítanak. A tallinni megbeszélések házigazdája, Andrus Ansip észt miniszterelnök a brit javaslatra reagálva a ré gebbi, gazdagabb EUtagok segítségére és együttérzésére apellált. "A szolidaritás alatt mi azt értjük, hogy a gazdag országoknak segíteniük kell a kevésbé gazdagokat" - mondta. "Nem vagyok száz százalékig elégedett a javaslatokkal, amelyeket még nem is kap tunk meg" - tette hozzá Ansip, mindazonáltal - mint mondta - "nem lenne jó nemet mondani rögtön", a tárgyalások kezdetén. vissza Horn Gyula és Ko nrád György részvételével vitatkoztak vezető európai politikusok az EU jövőjéről S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2005. december 1., csütörtök (MTI) - Az Európai Unió nem válságban, hanem átalakulóban van: nincs alternatívája, s nem véletlen, hogy egyetlen ország sem akar kilépni belőle - hangsúlyozta Horn Gyula volt magyar miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, azon a vitán, amelyet neves politikusok, volt és jelenlegi kormányfők, Károlydíjas személyiségek részvételével tartot tak az Európai Parlamentben, "Europa - Quo Vadis?", azaz "Merre tart Európa?" címmel. Magyarország szempontjából nagyon komoly elismerésnek számít, hogy a vita négy előadója közül kettő (Horn és Konrád György író) magyar volt, és a hozzászólók között i s lehetőséget kapott a megszólalásra - az európai szocialisták képviseletében - Tabajdi Csaba MSZPs európai parlamenti képviselő. Horn az EUbővítést, Konrád György pedig az európai identitás kérdéskörét taglaló szakaszt vezette be előadásával. Konrá d egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az európai integráció viszonylag új találmány, az irodalom viszont már ezerkétezer éve mutatja az európai országok identitását. Mint rámutatott, a kontinens lakosainak értékelniük kell az EU létét, mert nem szabad e lfelejteni, hogy az emberiségnek csak kisebbik része él demokráciában. A tanácskozást az Európai Parlament, Aachen városa és a Károlydíj alapítvány közösen szervezte: ez utóbbi díjat 1950ben alapították. Évente ítélik oda olyan személynek, aki nagyon sokat tett az európai integráció, az európai egyesülés érdekében. A vita során négy témakört jártak körül, s mindegyiknek egyegy Károlydíjas volt az előadója: Horn Gyula 1990ben, Konrád György pedig 2001ben kapta meg ezt az elismerést. (A másik k ét vitaindító Jacques Delors, az Európai Bizottság egykori elnöke, 1992es Károlydíjas és Gro Harlem Brundtland volt norvég miniszterelnök, 1994es kitüntetett volt. Előbbi a "Milyen Európára van szükségünk" kérdéskörében mondta el gondolatait, utóbbi ped ig Európa nemzetközi szerepével foglalkozott.) Horn felszólalásában arról beszélt, hogy a keletközépeurópai államok, az EU új tagjai több türelmet és megértést kérnek a többiektől, mert amit ők tesznek, az nem csak számukra történelmi jelentőségű. A z Európai Unió is nyer azzal, ha új tagjai fejlődnek, felszámolják a szegénységet. Figyelmeztetett: az EU átalakulása azt jelenti, hogy néhány téren változtatásokat kell végrehajtani. Így például egyegy ország teljesítményét nem lehet megérteni egyetlen m utató, például az államháztartás helyzete alapján; figyelembe kell venni másokat is, így a
