Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-04
16 kampányfőnökével, Németh Zsolttal, a Fidesz külügyi kabinetjéne k vezetőjével és Révész Máriusszal, a Fidesz szóvivőjével. Ennek során Szatmári „aktívan közreműködött” a 2004. december 5i népszavazás politikai előkészítésében, a Fidesz kampánystratégiájának segítésében, majd a kettős állampolgárságról szóló voksolás s ikertelensége után a határon túliak „elkeseredettségének felnagyításában”. A Tóth András által jegyzett anyag szerint különös figyelmet érdemel, hogy a nemzetbiztonsági bizottság 2005. május 3i ülésén Demeter Ervin és Kövér László fideszes képviselők oly an kérdéseket tettek fel „bizonyos kormányzati személyeket érintő titkosszolgálati tevékenységről”, amelyekhez „legális úton nem férhettek hozzá”. A dokumentum szerint a Magyar Nemzet augusztus 22i, első témában közölt cikke után „lépett ismételten kapcso latba Szatmári Tiborral Révész Máriusz”. A képviselő azzal érvelt, hogy „a miniszterek belekeverése az ügybe egy ellenzéki párt számára csemege, alkalmas lehet miniszterek megbuktatására is”, éppen ezért az ügy továbbvitele „kőkemény politikai érdek”. Révé sz a kémügy sajtóban történő tálalásának forgatókönyvét is vázolta Szatmárinak. Tóth biztosra veszi Tóth jelentésében bizonyosra veszi, hogy a Magyar Nemzetben közöltek „műveleti adatok ismeretében készültek”, a cikk szerzői a büntetőjogi felelősségre vo nás elkerülése érdekében a „már birtokukban lévő titkosszolgálati dokumentumokat eddig ismeretlen csatornán eljuttatták a Cotidianul című román napilaphoz, valamint a Transindex hírportálhoz”. Az anyag végén lévő összefoglalóban Tóth András leírja: „az inf ormációkiszivárogtatás valódi célja értékelésem szerint a kormányzat destabilizálása”, amit alátámaszt Révész Máriusz „konkrét helyzetelemzése és a házaspárnak adott tanácsai, hivatkozásul a Fidesz politikai érdekeire, felvetve a kormánybuktatás lehetőségé t is”. vissza Titkos börtöntelepek: már az EU is vizsgálódik, az érintettek cáfolnak Magyar Hírlap, 2005 november 4. Lengyelországban és Romániában szinte biztos, hogy vannak titkos CIAbörtöntáborok Bár a románok és a lengyelek tagadják, hogy CIAbörtönöknek adnak otthont, bukaresti szakértők már azt is tudni vélik, hol lehetnek a "feketetelepek". Az ügyben már az Európai Bizottság is vizsgálódik, Magyarország pedig cáfol. Lengyelországban és Romániában szinte bizto s, hogy vannak titkos CIAbörtöntáborok – jelentette ki a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet. A Financial Times napilapnak nyilatkozva Tom Malinowsky, a szervezet washingtoni szakértője elmondta, hogy meggyőző bizonyítékokkal tudják alát ámasztani állításukat: például Afganisztánban felszállt CIArabszállító repülőgépek adataival. A HRW értesüléseit az érintett országok határozottan cáfolták. "Terrorista tevékenységgel gyanúsított személyeket nem őriztek lengyel területen lévő katonai tám aszpontokon, ilyen egyezmény sem az amerikai kormánnyal, sem más amerikai intézménnyel nincs" – mondta Leszek Laszczak lengyel védelmi miniszter. Cáfolt Calin PopescuTariceanu román kormányfő is, aki kijelentette: "A CIAnak nincsenek bázisai Romániában. " Román politikai megfigyelők véleménye azonban megoszlik a kérdésben, vannak, akik elképzelhetőnek tartják a tábor létezését, sőt egyes források szerint a központ a Constanta melletti Mihail Kogalniceanu repülőtér térségében van, amelyet az amerikaiak az iraki háború idején használtak. Ekkor sok amerikai gép szállt itt le, katonákkal, más hivatalos személyekkel, emlékeztetett bukaresti tudósítónk. Nem zárható ki, hogy a szállítmányokkal foglyokat is hoztak Romániába. Mások valószínűtlennek tartják, hogy az országban titkos központok működjenek, ám annak lehetőségét ők sem zárják ki, hogy "esetleg néhány foglyot" valóban Romániában hallgatnak ki. A botrányt a Washington Post amerikai napilap robbantotta ki, amikor arról írt, hogy a "feketetelepeknek" neveze tt fegyintézetek hálózata kiterjed Thaiföldre, Afganisztánra, a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszpontra és néhány keleteurópai államra. Az újság az amerikaiak kérésére nem hozta nyilvánosságra az országok névsorát, mivel attól félnek, hogy azok terroristák célpontjává válhatnak. Az Egyesült Államok jogrendszere ti ltja a titkos börtöntelepek létesítését, ezért helyezték őket más országokba. Az ügyet már az Európai Bizottság sem hagyta szó nélkül, és utánajár a jelentéseknek. A testület informálisan tudakozódni fog a kérdésről az EUtagállamok kormányainál – mondta a bel- és igazságügyi biztos szóvivője. Friso Roscam Abbing ugyanakkor hozzátette, az EU nem illetékes a kérdésben, emberi jogi ügyekben csupán arra terjed ki a kompetenciája, hogy ellenőrizze, betartjáke a tagországok a nemzetközi jogszabályokat. Ha bebi zonyosodik, hogy valamelyik tagállamban megsértik a foglyok tartásáról rendelkező genfi konvenciót, az Európa Tanács, illetve a brüsszeli bizottság is meg fogja tenni a szükséges lépéseket – mondta.
