Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-04
11 parlament. A kormányfő azonban nem zárta ki elev e az autonómiatörvények megreformálását. Zapatero a szerdai vitában elismerte, hogy eddig Madridnál, tehát a központnál "túlhatalom" összpontosult az autonóm közösségek rovására. A katalán parlament által elfogadott új statútumtervezettel szemben van egy elvi kifogás: rögzíti a katalán nemzetet, amely ellentétes az alkotmánynyal, amely spanyol nemzetről beszél. Ez alighanem áthidalható a "katalán nemzeti identitás" vagy ahhoz hasonló megfogalmazással. Vannak aztán már lényegi, gyakorlati kérdéseket érintő igények: Katalónia szeretné megkapni az adóbeszedés és kezelés jogát, vállalva, hogy ebből befizet a szolidaritási alapba, tehát a központi kiadások támogatása mellett a kevésbé fejlettebb tartományok javára is. Ugyancsak igénylik a saját igazságszolgált atási intézményrendszert, így egy katalán legfelső bíróságot. Tehát olyan jogköröket, amelyek eddig a madridi központ privilégiumát alkották. Zapatero szerint az adórendszer az egész országra szóló "közös gyökér", annak beszedési és újraelosztási rendszeré vel, amit meg kell őrizni. Egyelőre tehát nem világos, hogyan lehet mindenki számára elfogadható kompromisszumos megoldást találni, ebben és néhány más kérdésben. Két hónap áll rendelkezésre a módosítások benyújtására, utána a törvényhozás újra tárgyalja a szövegtervezetet, s jóváhagyás esetén maguk a katalánok népszavazáson döntenek majd az új autonómiatörvény sorsáról. Siker esetén alighanem más tartományok is kezdeményezik majd jogköreik bővítését a központi állammal szemben. S akkor Spanyolország elmo zdul a németországi tartományok "szövetségi" modellje felé. Nincs EUrecept a kisebbségek képviseletére Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke katalán, de a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) képviselőjeként választották meg. Ugyan három katalán párt is jelen van a strasbourgi testületben, de csak egyegy képviselővel; nyolc társuk a nagy, "összspanyol" pártok színeiben került be. A vegyes gyakorlaton nincs mit csodálkozni. Az Európai Uniónak nincsen egységes kisebbségpolitikai normarendszere, íg y arra sincs általános receptje, hogy kelle - s ha igen, hogyan - politikai képviseletet biztosítani a valamely tagállamban kisebbségben lévő népcsoportoknak. Az EPválasztásokat a tagállamok maguk bonyolítják le, s mindössze két általános követelmény lét ezik: az időpont és az arányosság elvének valamiféle érvényesítése. Valamiféle - ez azért tág mozgásteret enged. Spanyolország például az EPválasztásokon egyetlen választókörzet, azaz katalánok akkor kerülnek be, ha történetesen elegen szavaznak rájuk. Ug yanez a helyzet a finnországi svéd ajkúaknál, s ugyanígy jöhetett Strasbourgba a szlovákiai MKP két euroképviselője vagy az RMDSZ egyelőre Bukarestből delegált három megfigyelője. Mivel pedig a finnországi svéd ajkúak és a romániai magyarok finoman szólva sem azonos mértékben elégedettek helyzetükkel, a képviseleti rendszer önmagában nem tükre a tényleges kisebbségpolitikának. Az EUban a két végletet egyébként egyfelől Franciaország (alkotmányos rendszere nem ismer el nemzeti kisebbségeket), illetve Észto rszág és Lettország (feltételekhez köti az orosz ajkúak állampolgárságát) jelenti, másfelől Belgium, ahol Európa "mintakisebbsége", a 70 ezres német közösség olyan jogokat kapott, amelyekkel már a többi, jóval nagyobb népcsoporttal teljesen egyenrangú álla malkotó tényezőként, nem pedig kisebbségként lép fel. A saját nyelvhez kötődő népcsoportoknak arra viszont konkrét lehetőségük van, hogy Brüsszelben (is) érvényesítsék nyelvi jogaikat. Az EU nemrég döntött arról, hogy - ha a hivatalos státus nem is - "rész leges jogok" illetik meg a katalán, a baszk, valamint a galíciai nyelvet. Az EUdokumentumokat 2007től ezen regionális nyelvekre is lefordítják, de jogi erővel nem bírnak majd. A kialakult kompromisszum eredményeképp az évi másfél millió euróra (373 milli ó Ft) becsült nyelvi számlát Madrid állja. (Szőcs László) vissza Nagy győzelem, kis kormány 20051104 A tény, hogy a jobboldalinak kikiáltott pártok parlamenti választásokon aratott nagyarányú győzelmét követően kisebbségi kormány alakult Varsóban, láthatólag jó alkalmat adott a nemzetközi és a hazai sajtó képviselőinek a kritikus élcelődésre. Most nem is beszélve annak a kétes buzgóságnak az ostorozásáról, ahogy a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság, lenyúlva és pártkatonái kezébe adva az állami erőszak minisztériumait (a belügyet, a nemzetvédelmet, az igazságügyet és a titkosszolgálatokat), hozzáfogott az „állam rendbehozatalához”. Magam nem csatlakoznék a kritikusok és felháborodottak kórusához, s inkább a dolg ok jó oldalát nézném.
