Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-22
10 Három vajdasági magyar párt - a Magyar Polgári Szövetség, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt - tart kedden sajtóértekezletet Óbecsén a közös fellépés lehetőségéről a magyar autonómia megvalósításának ügyében. Mint ismeretes e három szervezet a minap csúcstalálkozón vitatta meg e kérdést. Az alábbiakban röviden közöljük a pártok autonómiakoncepcióinak al apvető jegyeit. MPSZ: Perszonális és területi autonómia A nemzetközi közösség és az adott ország politikai értelembe vett emberségének, az emberi jogokat és alapvető szabadságokat tiszteletben tartó hatalomnak törvény által kell szavatolnia, hogy a számbel i kisebbségben élő nemzeti közösség számára a többségi nemzethez viszonyított teljes és tényleges egyenlőség megvalósuljon, azaz a közösségi önkormányzás gyakorlattá váljon. A törvény által átruházott hatáskörök birtokában, saját intézmények révén, az egym ást erősítő perszonális, és a ma is számbeli többségben lévők számára az elengedhetetlen területi autonómia keretein belül kell biztosítani az őshonos, anyaországától elcsatolt magyar nemzeti közösség számára, hogy a többségi nemzettel egyenlőként önazonos ságát, nemzeti és egyéni vagyonát megőrizhesse és továbbadhassa, így szülőföldjén méltósággal, a tartós fejlődés reményében élhessen. VMDK: Perszonális autonómia, települési önkormányzatok az etnikai területi autonómia elemeivel A Vajdasági Magyarok Demokr atikus Közössége megalakulása óta (1990), következetesen autonómiapárti kisebbségi politikai szervezet. A kisebbségi autonómia megvalósítására legalkalmasabb az a modell amelyet a szervezet 1995ben fogadott el. Ez nem más mint demokratikus kompromisszum , amely a népek önrendelkezése és az állam szuverenitásának a nemzetközi jogban meghirdetett elve közötti egyensúlyon alapul. Erős etnikai területi elemeivel, ez garanciát nyújt a vajdasági magyarság önkormányzatiságának megteremtéséhez és megerősítéséhez, gazdasági fejlődéséhez, nemzeti tudatának megtartásához. Ennek igazi támasza a települési önkormányzatok létrehozása lenne, ahol az önkormányzatok, a tényleges rájuk bízott és természetükből eredő hatalmat gyakorolják, mint mindenhol Európában. A perszon ális autonómia, az összmagyarság autonómiája, lehetőséget adna mindenkinek, függetlenül a környezettől amelyben él, autonómiaigényeinek kifejezésére és megvalósítására. VMDP: Perszonális autonómia A Vajdasági Magyar Demokrata Párt magyar (perszonális) aut onómia modellje értelmében autonómia akkor van, ha a kisebbségi szavazók névjegyzéke alapján, demokratikus többpárti választások útján, létrejön egy olyan legális és legitim képviseleti testület, amely közjogi szempontból beépül az államhatalom intézményr endszerébe, de önálló jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványai vannak. Vagyonnal és önálló pénzforrásokkal rendelkezik, amely ek, csakúgy mint jogszabályalkotási jogosítvány, összefüggésben állnak az oktatás, művelődés és a közszolgálati típusú tájékoztatás autonóm funkcióinak biztosításával. A VMDP perszonális autonómiára vonatkozó modellje ezt fejezi ki. Fontos, hogy a modell n em követel területi elhatárolódást, ugyanakkor lehetővé teszi a kisebbségi közösség az autonómiája keretei között feltárja, kifejezze és legitim módon képviselje identitása megőrzése szempontjából fontos érdekeit. vissza Ba sescu: nincsenek CIAbörtönök Romániában Népszava, 2005. november 22. Románia kész arra, hogy engedélyezze a vizsgálatot két katonai támaszpontján, bizonyítva ezzel, hogy nincsenek titkos amerikai börtönök a területén - jelentette ki Traian Basescu államf ő. Cáfolta, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) használt volna bármilyen román létesítményt abból a célból, hogy az elfogott terroristákat titkos börtönökben rejtse el Közép- és KeletEurópában. Félreérthetetlen vagyok - nincsenek ilyen börtönök Romá niában - mondta Basescu a Le Figaro napilapnak párizsi látogatása alkalmával. Jacques Chirac francia köztársasági elnök tegnap hivatalában fogadta a román elnököt. (MTI) vissza Ünneplik a forradalmat Népszava, 2005. november 22. A szabadság napjává nyilvánította november 22ét, a narancsszínű forradalom kezdetének napját Viktor Juscsenko ukrán elnök hétfőn kiadott rendeletében - jelentette be az elnöki sajtószolgálat. Az intézkedés célja a rendelet szerint "a szabadság és a demokr ácia eszményeinek megszilárdítása Ukrajnában, a nemzeti méltóság érzésének nevelése az állampolgárokban a történelmi jelentőségű 2004. őszi forradalmi eseményekre való tekintettel,
