Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-22
11 amelyek megerősítették az ukrán nép szabadságszeretetét, törekvését a szaba dság és a demokratikus értékek felé". (MTI) vissza Koszovó sorsára vár Népszava, 2005. november 22. Tegnap kezdődtek meg a hivatalos tárgyalások az egyelőre SzerbiaMontenegróhoz tartozó Koszovó jövőbeni státusáról. Az 1999 óta az ENSZ által irányított tartomány ügyében a világszervezet kijelölt főtárgyalója, a finn diplomata, Martti Ahtisaari, illetve osztrák helyettese, Albert Rohan hétfő óta Pristinában az albán vezetőkkel folytatnak megbeszéléseket. Roppant nehéz tá rgyalássorozatra van kilátás, mert az albánok és a szerbek egymástól teljesen eltérő álláspontot képviselnek az ügyben. Pristina megrögzötten függetlenséget követel a tartománynak. Azokat a politikusokat, akik békülékenyebb álláspontot képviselnek, s hajl andóak lennének tárgyalni Belgráddal, elhajlónak bélyegzik meg. Belgrád viszont ragaszkodik ahhoz, hogy Koszovó az ország része maradjon, igaz, széleskörű autonómiát garantálna számára. A finn Ahtisaari tehát rendkívül kemény fába vágta a fejszéjét, igaz, kezdetben csak végighallgatja az összes fél álláspontját, s csak utána a kerül sor a két fél közötti, az ENSZ égisze alatt megrendezendő közös tárgyalásokra, várhatóan az osztrák fővárosban. Hogy végül milyen döntés születik majd, azt legfeljebb csak sej thetjük. Ám a jelek szerint a szerb fél nem igazán készült fel a tárgyalásokra. Belgrád rendre azt hangoztatja, ragaszkodik SzerbiaMontenegró területi egységéhez. Ám a szerb vezetők pontosan tudják, hogy ez legfeljebb csak illúzió. Hosszabb távon nem lehe t megakadályozni Koszovó elszakadását, hiszen ma már a szerbek szinte elenyésző kisebbségben élnek a tartományban. Ráadásul Montenegró is külön utakon akar járni. Az már persze más kérdés, hogy egy független Koszovó mennyire tenné biztonságosabbá Európát. A tartomány legfőbb bevételeit a drog- és az emberkereskedelemből szerzi. Nem elég tehát a tartománynak új státust adni, biztosítani kell, hogy ne váljék az öreg kontinens puskaporos hordójává. Rónay Tamás vissza Sólyom és Szili egyeztet az országgyűlési választásokról Magyar Nemzet 2005. november 22. Szerző: Kulcsár Anna Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön egyeztet Szili Katalin házelnökkel a következő országgyűlési választások időpontjáról. Ettől függ, meddig ta rt a tavaszi ülésszak, s a távozó parlamentnek mikor kell beszüntetnie működését. A rendszerváltozást követő négy alkalom közül három ízben már decemberben kitűzte az államfő az országgyűlési választásokat, s csak egyszer döntött erről februárban. Göncz Á rpád 1994. február 4én határozott a május 8i és 29i időpontról. A szavazás dátumát – az alkotmány szerint – a köztársasági elnöknek legalább 72 nappal az első forduló előtt meg kell jelölnie. Szili Katalin házelnök csütörtökön egyeztet Sólyom Lászlóval a tavaszi ülésszak menetrendjéről. A még elvégzendő feladatokat csak úgy tervezheti meg a parlament, ha ismert, mikor lesz a következő választás. A voksolás 1990ben március 25én és április 8án, 1998ban május 10én és 24én, 2002ben április 7én és 2 1én volt. Most várhatóan az április 9i és a május 7i időpont közül választ az államfő, amikor az első forduló dátumát meghatározza. Mindkettő vasárnapra esik és nincs közel olyan ünnephez, amely kizárhatná a voksolást. Az előkészületekhez tartozik, ho gy a belügyminiszternek kezdeményeznie kell: a parlament válassza meg az Országos Választási Bizottságot (OVB). Lamperth Mónika sajtóirodája egyelőre nem tudott felelni arra, eldöntöttee már a tárca vezetője, ki az az öt szakember, akik megválasztását jav asolni fogja. Az OVB megalakítására egyébként a voksolás kitűzése után, de a szavazás első fordulója előtt 51 nappal sort kell keríteni. Legutóbb, 2002ben már decemberben határoztak az OVB tagjairól. A bizottságba a pártok tagokat delegálnak.
