Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-03
17 RMDSZnek eleve jobb a kapcsolata a PNLs és PDs parlamenterekkel, ráadásul számíthatnak a tizennyolc kisebbségi delegált szavazatára is (tizenhatan már szerdán támogatásukról biztosították a Szövetséget ). Markó Béla is pillanatnyi vereségnek tartja a szenátusi malőrt, a sürgősségi eljárás elvetéséről pedig azt nyilatkozta: „ha tudtunk várni tizenöt évet, még tudunk várni”. Információink szerint egy esetleges képviselőházi bukta már casus belli lenne, a z RMDSZ meggondolná, hogy továbbra is a kormányban maradjon. Magyarországi vonatkozások A múlt heti eseményeknek nyomán a Fidesz a magyar parlamentben azonnal kritika alá vette Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, mondván: ez az eredménye a történelminek titulált közös kormányülésnek. A legnagyobb ellenzéki párt azonban még a magyar kormánynál is kényesebb helyzetbe kerülhet az ügyben, hiszen szavazótáborának egy része igen rossz néven vette, hogy megszavazták a parlamentben Románia feltétel nélküli uniós csatlakozását, pedig előzőleg a Fidesz egykori erdélyi szövetségesei felszólították Orbánékat, hogy az autonómia nélkül semmire ne bólintsanak rá. A Fidesz és az RMDSZ közeledésének elmúlt fél éves történetéhez hozzátartozik, hogy a magyarországi jobbold al nem támadta a kisebbségi törvényt (ismét csak szembe menve a Nemzeti Tanácsokkal és a Polgári Szövetséggel), sőt, szakpolitikusai megmegdicsérték. Gál Kinga, EP képviselő (erdélyi származású politikus, a kilencvenes évek elején Markó kisebbségjogi taná csadója) például kifejezetten jó, továbbfejleszthető alapnak tartotta a tervezetet. Egyedül a Kövérszárnyhoz tartozó Veress László intézett támadást az RMDSZ ellen az ügyben, de ez is hamar elcsendesedett. Ezek után a Fidesz – magyarországi jobboldali v etélytársaitól eltérően – nem nyithat tüzet az RMDSZ kompromisszumos politikájára; az pedig erősen kétséges, hogy a magyar kormány ellen indított támadás elegendő lesze a jobbra húzó szavazóinak meggyőzéséhez. További kérdés, hogy a magyar kabinet milye n diplomáciai lépéseket tesz majd a nemzetközi porondon és Románia irányába, mindenesetre az már biztos, hogy a Strasbuorgban lévő magyar képviselők – egy emberként – máris kemény kritika alá vették Romániát, ami az országjelentések idején különösen hatáso s lehet. vissza 40 nap a Föld körül 2005. november 02. 00:00 Utolsó módosítás: 2005. november 02. 19:22 Gyurcsány Ferenc sűrű utazásokkal, önálló kezdeményezésekkel igyekszik megrajzolni a maga külpolitikusi arcélé t. A kancellári diplomácia belpolitikai hozadéka nem tűnik számára egyértelműen kedvezőnek. Átlagosan heti egy munkanapját hivatalos külföldi úton töltötte Gyurcsány Ferenc az idei év első tíz hónapjában, októberben pedig majdnem minden másodikat. A nagy külpolitikai aktivitás mérlegét azonban a kancellária által nem kívánt irányba billentheti, hogy az utóbbi napokban is zajlott az október eleji washingtoni látogatásból fakadó belpolitikai botrány. A budapesti amerikai nagykövetség a négynapos ünnep előtti pénteken szükségesnek látta - a választási kampányra is célozva - rövid közleményben tudatni: "az Egyesült Államok nem foglal állást magyar belpolitikai kérdésekben". Úgy tűnik, nem volt elég ezt csak a Fidesz tudtára hozni. Áder János frakcióvezetőnek ug yanis, aki azt firtatta, Gyurcsány valóban bemószeroltae Bush elnöknél Orbán Viktor viselkedését a 2001es terrortámadás után, George H. Walker nagykövet két hete már hasonló értelmű levélben válaszolt. Időközben vitatható szerepet vállalt magára ebben az ügyben a kormány is, amikor - Gyurcsány egy magyarázatra szoruló kijelentését magyarázva - példa nélküli lépésre szánta el magát: a Külügyminisztérium honlapján részleteket hoztak nyilvánosságra az akkori washingtoni nagykövet, Jeszenszky Géza (MDF) titko s táviratából. Mint az ügy szinte összes dokumentumát, ezt is úgy értelmezte kormány és ellenzék egyaránt, mint a saját álláspontja igazolását. Az ötlet aligha a Bem rakparton született. Legalábbis Somogyi Ferenc külügyminiszter a múlt héten a Magyar Tele vízióban, Az Este műsorában ezt mondta: "Nem gondolom, hogy ebből rendszert kéne csinálni." Ez diplomatikus megfogalmazása annak, amiért a külügyben azóta is berzenkednek: megbénítja a diplomaták gondolkozását, ha külső körök belpolitikai szempontok szerin t mérlegelik elemzéseiket, nem is beszélve arról, hogy egy darabig másképp fogják kezelni külföldi partnereik a magyar diplomatákat, ha tudják, hogy bármikor nyilvánosságra kerülhet, amit nekik mondanak. Pedig Washingtonban komolyabb dolgokról esett szó, m int Orbán Viktor és Csurka István viszonya. Meghallgatták a távoli kis szövetséges véleményét Irakról, Afganisztánról vagy
