Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-21
39 A bizottság közleménye szerint "a tervezett adócsökkentés ellentétes a tanács korábbi javaslatával, amely bármely bevételmérséklést a deficitcél elé résének függvényévé tesz". A kormány által tervezett kiigazítási pályától 2005ben és 2006ban való lényeges eltérés, továbbá a reformok hiánya miatt tovább mélyül a makrogazdasági egyensúlyhiány – üzente a bizottság. A téma hamarosan a pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin elé kerül: ott mondják ki a végső szót, ami egy újabb figyelmeztetés lehet. Ám pénzbüntetésről szó sincs, mivel Magyarország nem tagja az eurózónának; ez az egyetlen vigasztaló a brüsszeli közleményben. Búcsú a kamatcsökkentéstől? A bi zonytalan pénzügyi egyensúly miatt az idén már nem tudja csökkenteni hatszázalékos kamatát az MNB – állítják a Reuters által megkérdezett elemzők annak ellenére, hogy a korábbinál alacsonyabb inflációt várnak: 2006ra mindössze 2,1 százalékos pénzromlást 3,9 százalékos gazdasági növekedés mellett. A büntetés a forintesés? Ha Brüsszel nem is, a pénzpiac előbbutóbb büntetni fog a gyengébb forinttal. Egy ilyen bizalmi válság esetén az ostor azokon csattan, akik nem tudnak védekezni ellene: a devizában ela dósodott háztartásokon. A Financial Times minapi cikke azt elemezgeti, hogy egy jelentősebb forintgyengülés milyen hatással lehet a megugró forinttörlesztőrészletek miatt a háztartásokra, végső soron az egész bankrendszerre. A végkövetkeztetés nem túl biz tató. Ugyanakkor a Reuters hírügynökség által megkérdezett tizenöt hazai és külföldi pénzügyi elemző szerint az euró árfolyama a mostani 253ról év végére is csak 255 forintra emelkedik, s jövőre sem várnak nagy forintgyengülést. (Igaz, a felmérésben nem nyilvánítottak véleményt a hatalmas tőkét mozgató londoni bankok – a HSBC vagy a CSFB – elemzői.) Ugyanezen elemzők szerint idehaza leghamarabb 2013ban lehet bevezetni az eurót, de volt olyan vélemény is, mely szerint négy évet csúszik majd a valutacsere. Gyurcsány Ferenc kormányfő ugyan a héten bejelentette, hogy a kormány célja mégis az euró 2010es bevezetése, ám – írta a Reuters – ezt a nyilatkozatot a befektetők és az elemzők nem tudták komolyan venni. Kelle nekünk euró? Feltehetjük a kérdést, hog y mire föl ez a nagy felhajtás az államháztartási hiány leszorításával, tényleg olyan nagy szükség vane euróra. A deficit magas, függetlenül attól, hogy mikor lesz euró Magyarországon. A magyar államkassza az idén 1022 milliárd forinttal, jövőre 1500 mill iárddal költ többet bevételeinél. A hiányt pedig csak adósságból tudja finanszírozni az állam, ez évi kilencszázmilliárd forintba kerül. (Az éves nyugdíjkiadás 1800 milliárd, az egészségügyi pedig hétszázmilliárd.) Az euró bevezetése stratégiai kérdés. A versenytársak (Szlovénia, Szlovákia, Cseh- és Lengyelország) egytől egyig átállnak a közös valutára. Ha Magyarország egyedüliként kimarad ebből, az súlyos versenyhátrányt jelent majd a tőkebehozatalban, az új munkahelyek létesítésében a gazdasági integráci óban: mindennek árát végül lassabb gazdasági növekedéssel vagy akár recesszióval kell majd megfizetni. Kronológia 2001. szeptember 13: Járai Zsigmond MNBelnök 2006os euróövezeti csatlakozást jósol 2001. október 26. Járai 2006 – 2007es csatlakozásról b eszél 2002. december 10.: Járai: nem kell mindenáron 2007ben csatlakoznunk 2003. február 27.: Járai: költségvetési problémák miatt 2008 előtt nem csatlakozhatunk 2003. július 16.: a Medgyessykormány az MNBvel egyetértve a 2008as dátum mellett dönt 2004. május 13.: 2010 az új céldátum vissza A z első lépés: román – magyar kormányülés Magyar Hírlap 2005. október 21. A közös felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta tegnap Bukarestben Gyurcsány Ferenc . A közös európai jövő, a közös európai nyelv fontosságát hangsúlyozta az elő román – magyar kö zös kormányülést megnyitó beszédében Gyurcsány Ferenc magyar és Calin PopescuTariceanu román miniszterelnök. Az európai közösség közös céljai még inkább segítenek összekötni e két országot is – vélték. Az eseményen 15 dokumentumot írtak alá, és megállapod tak egy tucat közös projektről. A közös felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta tegnap Bukarestben Gyurcsány Ferenc, szerinte a két népben már van elegendő bölcsesség és szándék ahhoz, hogy megértse, nincs más lehetőség, mint az összekapaszkodás. A