Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-21
40 múltat már nem tudják megváltoztatni, de alakíthatják a jelent és a jövőt. Gyurcsány szerint egyértelmű jelét kell adni annak, hogy Magyarország elkötelezett és érdekelt Románia uniós tagságában – ezért is ratifikálta az elsők között hazánk Románia csatla kozási szerződését. Ebben a zavaros, ellentmondásokkal terhes térségben nyitottsággal kell a másik fél felé közeledni – mondta Gyurcsány, s ezt a törekvést látja a mai román kormányban és ezt szeretné a magyar fél számára is irányadóként megfogalmazni. A két kormányfő egyetértett, hogy a politikai végső célja az emberek életének javítása mindkét országban. Ebben segíthetnek a két ország nemzeti fejlesztési tervei, melyeket számos pontban összehangoltak. PopescuTariceanu igen fontosnak mondta a határátkel ésre és menekültügyre vonatkozó megállapodásokat. Prioritásnak nevezte a nemzeti kisebbségek elvárásainak megoldását, leszögezve, a kérdéssel foglalkozó kétoldalú mechanizmusoknak megfelelő módozatokat kell találniuk a kulturális identitás megőrzéséhez szü kséges pénzügyi támogatáshoz. Markó Béla, a román kormány miniszterelnökhelyettese azt hangsúlyozta, hogy 15 évvel ezelőtt még senki sem hitte volna, hogy a két ország kormánya együttes ülést tarthat Bukarestben, és hogy a romániai magyarság képviselői a román kormány minisztereiként ülhetnek majd egy ilyen közös asztalnál. Gyurcsány a közös sajtóértekezleten bejelentette, hogy a következő hasonló esemény jövőre lesz Budapesten, a román kormányfő pedig, kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy Románia együ ttes kormányüléseket rendez más országokkal, így esetleg Bulgáriával is. A mostani ülésen a két kormány 15 megállapodást, emlékezetőt, nyilatkozatot írt alá, egyebek között a határátkelés megkönnyítéséről a vasúti szállításban, amelynek értelmében a vámell enőrzést és a rendőri vizsgálatot mozgó vonaton végzik; az árvízvédelemről; a kis- és középvállalkozások együttműködéséről; a jó tanulmányi eredményeket elérő román és magyar diákoknak és iskolásoknak ösztöndíjat biztosító, budapesti székhellyel működő Goz sdu román – magyar közalapítvány létrehozásáról és a budapesti román kulturális intézet és a bukaresti magyar kulturális központ együttműködéséről. Megállapodtak, hogy Románia Gyulán és Győrött, Magyarország pedig Csíkszeredában és a moldovai Iasiban létesí t főkonzulátust, illetve tiszteletbeli konzulátust. Kiemelt feladatnak nevezték a Nagybánya – Vaja közötti gyorsforgalmi út megépítését, és folyamatos egyeztetést ígértek a román – magyar határ, a Debrecen – Nyíregyháza – Szeged környékén épülő gyorsforgalmi úthál ózatról, amely a magyar u u oldalon 2009 – 2010re mindenhol el fogja érni a határt. Bár Gyurcsány magas színvonalú együttműködésről beszélt a verespataki aranybánya engedélyeztetési eljárása kapcsán, és hangsúlyozta, hogy a tárgyalópartner az elmúlt hónap okban folyamatosan figyelembe vette a magyar környezetvédelmi szakemberek igényeit, ajánlásait, a román kormányfő elmondta, hogy a projekt megvalósulása nem a román kormányon múlik. Kormányfőként neki arra kell ügyelnie, hogy a projekt megfeleljen a román és az európai környezeti normáknak, a román kormány viszont nem lehet kerékkötője a gazdasági fejlődésnek. Ha román hatóságok részéről megérkeznek a jóváhagyások, a projekt előrehaladhat – mondta. Nem léptek előre az északerdélyi autópálya ügyében sem. P opescuTariceanu azt mondta: a projekt nem áll összhangban az európai közbeszerzési normákkal, de a román törvénykezéssel sem. Ezért uniós támogatást sem kapnak hozzá. A szerződést így újratárgyalják a fővállalkozóval, és ha a dokumentum megfelel majd a kö vetelményeknek, akkor újraindulhat az építés. A román miniszterelnök elzárkózott az önálló állami magyar egyetem újraindításától is, hangsúlyozva, hogy nem hisz az oktatás különválasztásában. Bogdán Tibor, Bukarest vissza Montenegróban a többség az önállóságra voksolna Magyar Hírlap 2005. október 21. Montenegró változatlanul arra készül, hogy legkésőbb 2006 áprilisáig népszavazáson döntsön a függetlenségéről Tudomásul venné a Szerbiapárti ellenzék is a függetlenségi népszavazás eredményét – mondta az MHnak adott interjúban Miodrag Vlahovic montenegrói külügyminiszter. Montenegró változatlanul arra készül, hogy legkésőbb 2006 áprilisáig népszavazáson döntsön a függetlenségéről, hangsúlyozta Miodrag Vlahovic. A podgo ricai kormány külügyminisztere szerint a montenegrói vezetés nem akar taktikázni. "Évek óta mondjuk, hogy népszavazásnak kell döntenie a köztársaság jövőbeni státusáról" – mondta Vlahovic, s szerinte a referendumot már az idén is meg lehetett volna rendezn i, csupán Montenegró jóindulatát bizonyítja a türelmi időszak beiktatása. "Podgorica közép- és hosszú távú stratégiai prioritása" az uniós integráció. Az Európai Unió a stabilitási és társulási megállapodásról szóló tárgyalásokat Szerbia és Montenegró áll amközösségével kezdte meg Belgrádban, ám egyelőre nem világos, hogy a hosszúnak ígérkező folyamat végén valójában hány állam csatlakozhatna a közösséghez. Montenegró ugyanis csak átmeneti és kívülről kikényszerített megoldásnak tekinti az
