Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-11
14 - Akkor miért veszik sokan komolyan ezt a f elosztást? - 1945 és 1948 között döntő változások történtek az országban. Addigra, a XX. század közepére, sok százezer embert fosztottak meg boltjától, birtokától, lakásától azért, mert magyar volt, vagy mert sváb, vagy zsidó, aztán azért, mert arisztokrata, kulák. E zt a hatalmas tömeget kisemmizték, megszégyenítették. A rendszerváltozás idején ez az embercsoport azt gondolta, hogy most valamit jóvátesznek. Lesz kárpótlás, földosztás. Az ország másik része azonban attól ijedt meg, hogy a nagy restitúciós folyamattal a z a régi világ tér majd vissza, ahol kikötötték a katonákat, pofozták a cselédet, az inast. A mai Magyarországnak nem kell az úri Magyarország, de nem kell a kádári, megalkuváson nyugvó, a kitörésre komoly esélyt nem kínáló Magyarország sem. Ez nem pártáll ás vagy valamilyen ideológia kérdése. Ez társadalmunk habitusa, érzelmi kötődése, ellensúlyt képező averziója. A pártok ezekre az érzelmekre játszanak rá - mert ezekben az érzelmekben tovább él bennünk a XX. század. A kommunikációs stábok etetik a politiku sokat, azok pedig etetnek minket, miközben a szavazatszerzés szándéka régi, csak a módszerek tűnnek újnak. - Tehát a politika megosztana minket, de mi bölcsebbek vagyunk annál, hogy bedőljünk neki? - Nálunk nincsenek jelentős etnikai, nyelvi, kulturál is vagy vallási különbségek, aggasztó ugyanakkor a nagyarányú szegénység. Nyugaton vagy Ázsiában azonban ezek a differenciák sokkal jelentősebbek. Gondoljunk továbbá a bevándorlók választásokat eldöntő létszámára és a vallási megosztottságra az Európai Uni ó több államában! Alig vannak nemzetiségeink. A magyar társadalom homogén. Persze lehet hiszterizálni az embereket, különösen választások idején, amikor újraéled a már korábban megtapasztalt kiszorítósdik félelme. - Mégis hányszor halljuk, hogy nem áll szóba egymással apa és fia, barátságok, házasságok mennek tönkre amiatt, ki kire szavaz. Azért ez nem normális dolog. - Én is hallok ilyenről, de ebben én nem hiszek. Nincs olyan kimutatás, amely a családok széthullásában a politikai szimpátia különbözőségét jelezte volna. Számos, 2002 óta készült vizsgálatot néztünk át, de ennek semmi jele. Különben is, a két nagy, lökdö sődő, erőlködő politikai tömb sok esetben ugyanazt mondja. És nem a stabilitás vagy az egy Magyarország bizonyítéka, hogy mindkettejük programjában találunk jobb- és baloldali elemeket, hogy egymás szlogenjeit veszik át? Az emberek negyven százalékához el sem jut ez a verbális öldöklés, pedig minden nap és mindenhonnan ezt hallják. Majd az utolsó pillanatban eldöntik, kit támogatnak, egyébként pedig a megélhetésükkel, a családjukkal foglalkoznak. És nem fogadják el a két Magyarország vízióját. Ők ebben az o rszágban, és nyugodtan szeretnének élni. Két Magyarország csak akkor lenne, ha elhinnénk. - Mi lesz, ha 2006ban az ország egyik fele zokogni fog? - A fele biztosan nem. Csak a politika iránt rendkívüli módon érdeklődők, a rajongók, az erősen kötődők örülnek vagy sírnak majd. Ők pedig nem teszik ki az ország felét. Ilyen értelemben nincs tehát két Magyarország. Uniós állam folytatódó történelemmel A tanulmánykötet szerzői - Gombár Csaba, Romsics Ignác, Kende Péter, Enyedi Zsolt, Vásárhelyi Mária, Szilágyi Ákos - arra keresik a választ, hogy a konfliktusképzésben önellátó pártok borzoljáke a kedélyeket, vagy valóban megosztott az ország. Olyan uniós államot mutatnak be, amelyik egyúttal folytatója is saját történelmének. A kuruclabanc, a népiúri, a zsidókeresztény, a keletinyugati minősítések helyét átvettee valamilyen új terminológia? A szerzők válaszai nem egységesek erre a kérdésre. A Gombár Csaba és Volosin Hédi által szerkesztett kötet novemberben jelenik meg az Osiris Kiadónál. vissza A nagyobb autonómia hozzájárulna az etnikai viszonyok javulásához Bojan Kostreš, a vajdasági parlament elnöke ma kijelentette, hogy a tartományi és köztársasági hatalmi szervek jobb együttműködése és Vajdaság széles körű auton ómiája hozzájárulna a tartományon belüli etnikai viszonyok javulásához. A Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Human Rights Watch emberi jogi világszervezetnek a Szerbiára vonatkozó határozatai, amelyek szerint Szerbiának mindadd ig nincs helye az
