Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-11
15 Európai Unióban, amíg a hatóságok nem oldják meg az etnikai és vallási kisebbségek elleni támadásokat, „nagyon komoly figyelmeztetés”. Mint ismeretes, a Human Rights Watch emberi jogi szervezet legújabb jelentésében az áll, hogy a szerbia i hatóságok nem tudják meggátolni az etnikai és vallási kisebbségek elleni támadásokat, de mindaddig, amíg ez a helyzet, Szerbia nem számíthat arra, hogy közeledni fog az Európai Unióhoz. Az 52 oldalas jelentésben a szervezet dokumentálja a 2003tól napjai nkig a kisebbségek kárára történt erőszakos cselekményeket, beleértve a fizikai erőszakot, a vallási és kultúrális intézmények elleni támadásokat és a temetőgyalázásokat is. A szerb hatóságoknak ezekre az eseményekre nem volt megfelelő válasza - áll a jele ntésben. vissza Rasim Ljajić: Pozitívan értékelhető az Államközösség kisebbségi politikája Rasim Ljajić, szerbiai emberi jogi és kisebbségi miniszter ma kijelentette, hogy az Államközösség kisebbségi politikája az elmúlt né gy év alatt pozitívan értékelhető annak ellére, hogy problémák is jelentkeztek. A kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazásának eredményeiről a minisztérium és az Európa Tanács szervezésében megtartott mai összejövetelen Ljajić azt mondta, hogy az Államkö zösségben szolid jogi keret és megfelelő politikai légkör alakult ki a kisebbségvédelem terén. Jelena Marković, az Államkmözösség emberi jogi és kisebbségvédelmi miniszterhelyettese úgy értékelte, hogy az Európai Unióval való stabilizációs és társulási tá rgyalások megkezdése azt bizonyítja, hogy az Államközösségben „messzire jutottak” az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésében. Marković asszony értékelése szerint ezt bizonyítja a társulás kivitelezhetőségéről szóló tanulmánynak a kisebbségi jogok érvén yesítésével kapcsolatos értékelés is. vissza EMNT: elfogadhatatlan a kisebbségi törvény 16:54; 10.10.2005 A kisebbségi törvény tervezete jelenlegi formájában elfogadhatatlan, egyebek között amiatt, hogy: a nemzeti közössége k által választandó ún. autonómiatestületek megválasztása nem demokratikus, a testületek hatásköre elsősorban konzultatív, intézményi és anyagi hátterük nem biztosított -- állapította meg legutóbbi ülésén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állandó bi zottsága. Az EMNT elnöksége ezért szakértői véleményezés alapján összeállított beadványt intézett az Európa Tanács jogi szakbizottságához, a Velencei Bizottsághoz. Mindezzel együtt a bizottság úgy véli, "még nem késő konzultációt nyitni a tervezet szöveg éről". A tárgyalási alapot az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetek jelenthetik -- írja az ülésről kiadott közlemény. "Sokatmondó, hogy míg az RMDSZ a koalíciós és a parlamentben képviselt román pártokkal rendszere s párbeszédet folytat, addig a magyar történelmi egyházakkal, az erdélyi magyar politika más szereplőivel és az erdélyi civil társadalom képviselőivel ugyanezt nem tartja fontosnak" -- áll a közleményben, mely azt is leszögezi, hogy az EMNT "továbbra is Ro mánia integrációs próbakövének tekinti az erdélyi autonómiát". (hírszerk.) vissza Egy lépéssel közelebb az EUhoz Népszava, 2005. október 11. Társulási tárgyalásokat kezdett SzerbiaMontenegró. Csaknem pontosan öt évv el azután, hogy Szlobodan Milosevics távozott a hatalomból, Szerbia- Montenegró tegnap hivatalosan megkezdte a tárgyalásokat az Európai Unió országaial a társulási megállapodásról. A Human Right Watch emberjogi szevezet a megbeszéléssorozat nyitányára idő zítette a szerbiai kisebbségi politikát élesen elítélő jelentését. A hétfőn hivatalosan megnyitott tárgyalások célja szabadkereskedelmi egyezmény tető alá hozása a balkáni ország és az unió tagállamai között. Az ipari és mezőgazdasági termékek vámmentes k ereskedelmét szentesítő majdani megállapodás valójában a csatlakozás előfeltétele, mint Brüsszelben hangsúlyozzák: "az első fontos lépés az Európai Unió és SzerbiaMontenegró közötti intézményes kapcsolatok kiépítése felé". Az uniós vezetők már korábban ki nyilvánították, hogy a volt Jugoszlávia valamennyi tagköztársága előtt nyitva áll az integráció kapuja, és az egyes országok teljesítményétől függ, hogy mikor léphetik át a küszöböt. Szlovéniának ez elsőként sikerült 2004 májusában, Horvátországgal pedig é ppen a múlt héten kezdtek csatlakozási tárgyalásokat a Huszönötök.