Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-11
13 BoszniaHercegovina Elvben nemsokára megkezdheti a társulási tárgyalásokat, a muzulm ánhorvát és a szerb országrész a kemény nemzetközi gyámság hatására tíz év után bár, de lassan összehozza a közös állami intézményeket. Azonban a közös Bosznia és a részei is csak papíron működnek, gazdaság gyakorlatilag nincs. Albánia Nemsokára befejez i az uniós társulási szerződés tárgyalásait, három éven belül hivatalos EUtagjelölt lehet, ha nem jön közbe újabb belső vagy külső válság. Macedónia már az idén tagjelölt lehet, a szétesés szakadékának széléről az EU visszarántotta az országot. Horvát ország a múlt héten megkezdte az uniós csatlakozási tárgyalásokat, a nem hivatalos belépési céldátum 2009. A háborús bűnökkel vádolt Gotovinát azonban el kell kapnia, még a NATOtagsághoz is. A magyar szerep Budapest a horvát csatlakozás eltökélt sürgető je, Gyurcsány Ferenc kormányfő gyakran személyesen győzködte vonakodó uniós kollégáit. A napokban Zágrábba látogat. Szerbia esete a vajdasági magyarok helyzete miatt bonyolultabb, az államközi viszony továbbra is bizalmatlan. vi ssza Két Magyarország akkor lenne, ha elhinnénk Gombár Csaba: A kommunikációs stábok etetik a politikusokat, ők pedig minket Népszabadság • Gréczy Zsolt • 2005. október 11. Tanulmánykötet készül annak vizsgálatára, hogy a politikai megosztotts ág nyomán létezike a valóságban is két Magyarország. A szerkesztő, Gombár Csaba nem lát ilyen törésvonalat, szerinte a politikusok etetik a társadalmat, rájátszva beidegződésekre és félelmekre. - Hogy foglalnak állást az ön által szerkesztetett kötet s zerzői: vane két Magyarország? - Évek óta együtt élünk ezzel a stigmával, ami mögött sok a felszínesség, a píár és a szélhámosság. S mivel folyamatosan halljuk ezt a végletességet sugalló és erősítő meghatározást, azt gondoltuk, utánanézünk: valóban így vane? A XX. században háromszor fordult elő, hogy az országot a kettészakadás veszélye fenyegette: 1919ben, 1944ben és 1956ban tapasztalhattuk meg, hogy a társadalom végletekig megosztott. Ezekben az években a polgárháború szélére sodródott a társadal om, tehát kialakulni látszott a két Magyarország világa. Ma ez nincs így. Még akkor sem, ha ez - az ettől való félelemmel együtt - szavakban néha felvetődik. - Akkor sem, ha sokan mondták ki és írták le, hogy 2002ben utcára kell vagy kellett volna vonu lni? - Mi történt 2002ben? Tartottak néhány tömegdemonstrációt több tízezer ember részvételével. Ehhez korábban nem voltunk hozzászokva, pedig hozzátartozik egy demokráciában a véleménynyilvánítás szabadságához. A korábban nem tapasztalt tömeg ugyanakko r nemcsak erőt demonstrált, hanem a zajos felvonulás sok emberben rémületet is keltett. Néhány tüntetésnél komolyabb megrázkódtatásra van azonban szükség ahhoz, hogy a társadalom szerkezete roncsolódjék, megváltozzék, de ilyenben szerencsére nem volt részü nk. A kőzettanból vett hasonlat szerint, ha egy kristályra ráütnek, az a benne lévő törésvonalak mentén fog megrepedni. A magyar társadalom a XX. század végére meglehetősen homogén lett, nemigen találhatók benne ezek az ütésre reagáló törésvonalak. Nincs m ár burzsoá és proletár, nincs nemesség és parasztság. Nők és férfiak vannak, etnikumok... - Polgárok és kommunisták... - Ez csak jelszó, amit a társadalom is annak tart, önmaga felépítésében azonban nem vesz komolyan. A pártok a szavazatnyerés érdekéb en találnak ki ellenségképeket. A kormány és az ellenzék szemben áll egymással, a vita köztük zajlik. De azt mindkét fél tudja, hogy neki nem a fél Magyarország kell, hanem az egész. Csak ezt százalékban méri.
