Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-08
17 reménykedtek, hogy automatikus parlamenti képviselettel ajándékozzák meg őket, függetlenül a rájuk szavazók számától. A vége kiábrándulás lett, mert az új hatalmi struktúrák meghagyták a magas választási küszöböt. Az új választ ási törvény a kisebbségi pártok számára 18 ezer szavazatot határoz meg küszöbként, amit Szerbiában csak a magyar és a bosnyák kisebbség pártjai képesek elérni. Így a nagy pártokkal való szövetkezés marad az egyedüli módja a parlamenti képviseletnek, és gya kran akár ellentétes programú pártok között is létrejöhetnek koalíciók. Dušan Janjić, az Etnikai Viszonyokkal Foglalkozó Fórum képviselője azt állítja, az ilyen koalíciók a kölcsönös érdekeltségen alapulnak. Nem véletlen, hogy azokat általában a magyar és a bosnyák vezetőkkel kötik meg, hiszen ez a két legszámottevőbb kisebbség. Janjić szavai szerint:«A nagy pártok logikája egyszerű: ahány szavazatod van, annyiban vagyok érdekelt a veled való tárgyalásokban. Másrészt pedig a kisebbségi vezetőknek is érdek ükben áll mindenáron bejutni a parlamentbe, mert a választási törvény ezt más módon szinte nem is teszi lehetővé». A Demokrata Párt (DS), élén az Európapárti Boris Tadićtyal, koalícióra lépett Kasza József Vajdasági Magyar Szövetségével (VMSZ), a a legerő sebb magyar párttal, amely a közelmúltban követelni kezdte a magyar területi autonómiát Vajdaságon belül. A DS koalícióra lépett a radikálisabbnak tartott bosnyák párttal, a Szandzsáki Listával, amelynek élén Szulejmán Ugljanin áll, és amely szintén terüle ti autonómiát követel. Janjić véleménye szerint »Ezek természetellenes koalíciók, mert egyfelől van a VMSZ, amelynek egyik fő célja a területi autonómia, másfelől meg a DS, amely azt ellenzi. Ugyanez a helyzet Sulejman Ugljanin bosnyák pártjával, amely ha sonló követelésekkel áll elő Szandzsákban, mint a magyarok Vajdaságban, és a DS azokkal sem ért egyet.« Józsa László VMSZtag és a Magyar Nemzei Tanács elnöke nem cáfolja, hogy a DS és a VMSZ közötti koalíció furcsa, mert a programok jelentősen különböznek . Ám szerinte »Ez az egyedüli módja annak, hogy a kisebbségek pártjai bejussnak a szerbiai parlamentbe«. Egyetért vele Kasza József, a VMSZ elnöke is, aki azt állítja: »A kisebbségek mindenféle politikai kereskedelemre kényszerülnek a szerb pártokkal saját fennmaradásuk érdekében, és amiatt, hogy ne legyenek kitéve óriási nyomásgyakorlásnak a verésektől kezdve a bírósági ügyekig«. Sokan emlékeztetnek azonban arra, hogy Kasza VMSZe igen jól járt a Demokrata Párttal való koalícióval a 2004. szeptemberében me gtartott vajdasági választásokon. A VMSZ több legmagasabb rangú tisztséget kapott a tartományi képviselőházban és kormányban: a képviselőház és a kormány alelnöki posztját, a kisebbségi és a művelődési tárcát. A Szandzsáki Lista pedig a legutóbbi szerbiai választásokon két szerbiai parlamenti képviselőhöz jutott a DSszel való koalíció révén. Ők az egyetlen kisebbségiek, akik a DS listáján kerültek be. A DS szemmel láthatólag a kisebbségek megnyerésén fáradozik. Az említett koalíciókon kívül a párton belü l decemberben megalakult a nemzeti közösségek bizottsága. Dr. Lódi Gábor, a bizottság elnöke, aki egyben a vajdasági kormány alelnöke is, elmondta, hogy a bizottság alapvető feladata a nemzeti közösségeket érintő jogszabályok, előírások végrehajtásának fe lügyelete, vagyis az oktatási, művelődési, vallásgyakorlási, nyelvhasználati, kiadói jogok érvényesítésének figyelemmel kísérése, de a kilengések feljegyzése is. Szavai szerint a Demokrata Párt hamarosan helyhatósági szinten is megalakítja hasonló bizottsá gait. A legfurcsább koalíció minden bizonnyal az, amely helyhatósági szinten jött létre a szerb radikálisok és a Páll Sándor vezette Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) között. Ez a választások utáni koalíció tavaly október 8án alakult meg, és gyakorolja a hatalmat a vajdasági Óbecsén. Páll Sándort a helyi képviselőtestület elnökévé választották, és 5 hónappal ezelőttig ezen a poszton is maradt. A VMDK azoknak a magyar pártoknak az egyike, amely autonómiát követel a magyar többségű helyi ön kormányzatok (községek) számára, egyébként pedig a VMSZ ádáz ellenfele. A VMDK programja teljesen ellentétes a SRSével. A radikálisok minimális hatáskört engedélyeznének Vajdaság tartománynak. Páll Sándor a BIRNnek elmondta, hogy a radikálisokkal a tav alyi gyakori nemzetiségi incidensek miatt lépett koalícióra: »Ily módon azt akartuk elérni, hogy a radikálisok kapcsolódjanak be a kisebbségi gondok megoldásába, hogy felelősséget vállaljanak az ilyen esetekért, mindez jól bevált«. Páll azt állítja: a radi kálisok a koalíció létrehozását követően ítélték el első ízben a nemzetek közötti incidenseket. Az ilyen koalíciókra szkeptikusan tekint a párton kívüli kisebbségiek nagy része. Attól tartanak, hogy a zárt ajtók mögött kötött politikai alkuk a tisztségekr ől és a kedvezményekről szólnak, a kisebbségi érdekek pedig háttérbe szorulnak.
